Szép tavaszi időben, remek hangulatban, jó tempóban kezdődött a mérkőzés, melyen a DVTK már az első percben közel állt a gólszerzéshez: jobb oldali szöglet után Csorbadzsijszkij a felső lécre fejelt. Csakhamar mégis a Győr került előnybe, amikor a bal oldalon elfutó Bumba az alapvonaltól középre adott, a védőket megelőző, nagy lendülettel érkező 19 éves Bánáti pedig a kapuba passzolt. Veszélyesebben játszott a vendégcsapat, pontos passzokkal építette támadásait, és nem sokkal később mér két góllal vezetett, ezúttal Bumba juttatta a labdát a hálóba, amely Bánáti lövése után pattant ki. A két bekapott gól után lassan éledezett a DVTK, majd Gera pontos fejesével a 30. percben szépített, és majdnem az egyenlítés is összejött. A folytatásban viszont megint győri helyzetek következtek, egy kontratámadást pedig Vitális zárt le pontos lövéssel. Eseménydús, mozgalmas, látványos futballt láthatott a közönség, melynek hazai része nem volt elégedett csapata teljesítményével.
A szünet után ugyanaz a nyílt támadójáték zajlott a pályán, mint az első félidőben. Az első helyzet a Diósgyőré volt, aztán viszont többször egymás után a hazai kapu forgott veszélyben. Növelhette volna előnyét a Győr, Edomwonyi fejesével azonban közelebb zárkózott a Diósgyőr. Továbbra is a vendégek vezettek veszélyesebb akciókat, de benne volt a mérkőzésben, hogy akár a hazai egyenlítés is összejöhet. Végül az ETO szerzett újabb gólt egy ellentámadásból, ezzel eldöntötte a három pont sorsát.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
A kormányhivatal átfogó vizsgálata alapján a BKV buszainak hatvan százaléka alkalmatlan a biztonságos közlekedésre - közölte a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára szerdán az M1 aktuális csatornán.