Szentmisével emlékeznek az 50 éve elhunyt Mindszenty Józsefre
2025. május 2. 23:02
Mindszenty József bíboros-hercegprímás halálának 50. évfordulója alkalmából szentmisét tartanak Budapesten, a Szent István-bazilikában szombat délelőtt 10 órától - közölte Zsuffa Tünde, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye sajtószóvivője az MTI-vel.
A szentmise főcelebránsa Udvardy György veszprémi érsek lesz, mivel a Mindszenty Józsefre emlékező misét évről évre tartó Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek Rómában tartózkodik a május 7-én kezdődő konklávé miatt - mondta.
Az eseményre Mindszenty József pappá szentelésének 110., esztergomi érseki és hercegprímási kinevezésének 80., halálának 50. évfordulója alkalmából kerül sor.
A szentmisén, amelyet hagyományosan az esztergomi bazilikában, idén azonban a székesegyház felújítása miatt Budapesten rendeznek meg, háromszáz egyházi iskolába járó fiatal is részt vesz - tette hozzá.
Mindszenty József 1892-ben született, XII. Pius pápa 1944-ben nevezte ki veszprémi püspökké, röviddel ezután a nyilas kormány bebörtönözte. Esztergomi érsek és Magyarország hercegprímása 1945-ben lett, bíborosi rangot 1946-ban kapott.
A bíborost 1948. december 26-án törvényellenesen letartóztatták, majd koholt vádak alapján 1949 júliusában másodfokon életfogytiglani fegyházra ítélték. Hat év budapesti börtön után, megromlott egészsége miatt, 1955. augusztus 17-től Püspökszentlászlón, november 2-tól Felsőpetényben tartották fogva. Onnan szabadították ki 1956. október 30-án.
November 4-én hajnalban a szovjet csapatok támadása után az Egyesült Államok nagykövetségén kapott menedéket. A követséget csak 15 évvel később, 1971. szeptember 28-án hagyhatta el, ekkor előbb Rómába, majd Bécsbe ment.
Mindszenty József 1975. május 6-án halt meg, Mariazellben temették el. A Legfelsőbb Bíróság 1990. május 18-án ártatlannak nyilvánította. Holttestét 1991. május 4-én ünnepélyesen hazahozták, majd újratemették az esztergomi bazilika altemplomában.
A bíboros boldoggá avatási pere 1994-ben kezdődött és jelenleg is folyamatban van a Vatikánban.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
Brüsszel magasabb fokozatra kapcsolt, minden mást háttérbe szorítva dolgozik azon, hogy rekordidő alatt behozza Ukrajnát az Európai Unióba – hangsúlyozta a Magyar Nemzetnek adott interjúban Simicskó István.
Amíg Németország, amely kirobbantotta az első világháborút 70 ezer négyzetkilométer területi veszteséget szenvedett el, Ausztria, amely megfogalmazta a hadüzenetet 40 ezer négyzetkilométert és a háborút ellenző Magyarország pedig 180 ezer négyzetkilométer területet vesztett.
A kereszténység globális pápaság nélkül is létezhetne, ugyanakkor az intézmény alapja az evangéliumi eszményekből, mai szuverén formája pedig a történelemből vezethető le – jelentette ki a professzor.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból. 
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni. 
