A MÁV és a Volán összevonásával visszafordíthatatlanul a megújulás útjára lépett a vállalatcsoport. A következő években folytatódik a flottabővítés, a vasúti személyszállítási kapacitás 130 ezerről 160 ezerre, a menetrendszerűség 85-88 százalékra emelkedhet, a buszok átlagos életkora 8 évre csökken - jelentette ki Lázár János építési és közlekedési miniszter hétfőn a Közlekedésinfón, Budapesten. A miniszter a MÁV Zrt. vezérigazgatójával, Hegyi Zsolttal közös sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: megtörtént a kimozdulás a MÁV-nál, de messze még a siker. Szerinte aránytalanul sok kritika éri a vállalatcsoportot. A rendszerváltás legnagyobb mozdonycsereprogramja zajlik, részben saját forrásból, részben egy magyar bankcsoport hiteléből, és elbírálás alatt van az Európai Fejlesztési Bankhoz (EIB) beadott egymilliárd eurós hitelkérelem – mondta.

A tervek között szerepel 280 új InterCity-kocsi beszerzése, amellyel a hazai gyártókapacitást kívánják erősíteni, valamint száz darab fiatal, de használt motorvonat megvásárlása, vélhetően Németországból, Svájcból vagy Ausztriából. Uniós forrásból további 25 motorvonat beszerzése várható, emellett Kínából is vásárolhatnak járműveket; Hegyi Zsolt 50-70 távolsági motorvonat ügyében tárgyalt, továbbá 70 dízel motorvonat bérlését is tervezik – tette hozzá. Szólt arról is, hogy egy év előkészítés után elindul az M1-es autópálya szélesítése 2x3 sávra, először Budapest és Bábolna között egy 60 kilométeres szakaszon. A 800 milliárd forintos beruházás 2029-ben fejeződhet be.

Elmondta: a négy érintett megyére 15 ezer forintos éves matrica lesz elérhető a személygépjárművek számára. Lázár János hangsúlyozta: naponta 4,5 millió ember számára kell megszervezni a közösségi közlekedést, amely Magyarországon az ötödik legolcsóbb Európában. Erre évente 1100 milliárd forint áll rendelkezésre. Ebből a 2025 januárjában bejelentett tízpontos program finanszírozására 100 milliárd forintot mozgósítottak, de új forrásokat nem igényeltek. A források észszerűbb felhasználásával és a központi beszerzéssel jelentős megtakarításokat értek el – jegyezte meg. Kiemelte: hallgatólagos konszenzus volt abban, ahogy közúthálózatot kell fejleszteni, így mára 2000 kilométerre nőtt az autópályák és gyorsforgalmi utak hossza, míg a személyautók száma a 2010-es 2,9 millióról 4,3 millióra emelkedett.

Ezzel párhuzamosan nő a közösségi közlekedést használók száma, 2023-2024-ben 15 százalékkal, és az idén is 10 százalékos bővülés várható. A szolgáltatás színvonalának növekedéséhez a személyi feltételek javítására, a járműflotta megújítására, a vasúti és a közúti infrastruktúra fejlesztésére van szükség – jelentette ki. Az elmúlt három évben a bruttó átlagbérek a vállalatcsoportnál közel 30 százalékkal emelkedtek. Jövőre 4,7 százalékkal, 750 ezerre nőnek a bérek, és kiegészítő bérkompenzációt is bevezettek a hároméves bérmegállapodás részeként. A 120 ezer forintos éves SZÉP-kártya keretet májusban 50 ezer forinttal kiegészítették, amit újabb 50 ezer forint követ decemberben, és ezt „megfejeljük” még 150 ezer forinttal, amit mind az 53 ezer dolgozó megkap.

Lázár János emlékeztetett: az új személyszállítási törvény december 1-jén lép életbe, ez előírja, hogy alanyi jogon kell biztosítani minden településen, hogy az ott élők naponta legalább háromszor eljuthassanak a járási központba és vissza. Jelenleg 2200 településen ennél több szolgáltatást biztosít az állam, viszont ezer településen kevesebbet; 500 olyan falu vagy község van, amely egyáltalán nincs lefedve. Szólt arról is, hogy kezdeményezte a kormányfőnél és a Nemzetgazdasági Minisztériumnál, hogy 2026-tól az önkormányzati utak karbantartása esetén a befizetett szolidaritási adó legalább 20 százalékát leírhassák, így több száz milliárd forint maradhat helyben erre a célra.

A KRESZ módosítására kitérve közölte: a szakmai konzultáció 2023 végi indulása óta rengeteg észrevétel érkezett és szeptember végén a tárca új társadalmi konzultációt indít. A legfontosabb az emberi élet védelme és a balesetek megelőzése – jegyezte meg. Újraszabályozzák a vezetéshez szükséges jogi feltételeket, a forgalomba helyezést és az utak táblázási rendszerét. A jogszabály a tervek szerint 2026 szeptemberében léphet hatályba – húzta alá. A Budapest-Belgrád vasútvonal 170 kilométeres magyarországi szakászán a műszaki kivitelezés már 95 százalékban kész, a projekt még az idén lezárul – mondta, hozzátéve, hogy a szerbiai történések miatt kezdeményezte a mintegy 800 milliárd forintos beruházás teljes műszaki és pénzügyi átvilágítását, amibe külső szakértőt is bevonnak.

Hegyi Zsolt elmondta: 2025 első hét hónapjában a MÁV és a Volán járatain 700 millió utazást regisztráltak, a nyáron 15 ezerrel több diák váltott országbérletet, mint egy évvel korábban és ennyivel nőtt a felnőttbérlet-értékesítés is. Felére csökkent a 20 percet késő vonatok száma, a menetrendszerűség 72-74 százalékról 84 százalékra nőtt; a MÁV 316 millió forint késési biztosítást fizetett ki az utasoknak, kevesebbet a vártnál – tette hozzá. Elmondta: a mosdófelújítási programot az év végéig befejezik, utasaik fele már felújított mosdókat használ. A Tiszta IC program keretében naponta 300 vonaton biztosítanak menetközbeni takarítást. A Volán flottabővítése keretében tavasszal ezer új Credobus Econell Next vásárlására kötöttek közbeszerzést, ebből a nyáron 131 forgalomba állt.

Az év végén a 20 évnél idősebb autóbuszokat kivonják a forgalomból, 2027-ben már kizárólag klímás buszok szállítják majd az utasokat. A mozdonyflottát 40 korszerűbb használt jármű erősíti majd, a számuk az idén 55-re nő, összesen 100 ilyen mozdony áll majd forgalomba. A flotta nagy részét 2-4 éves Siemens Vectron mozdonyok teszik ki. Az új járművek azonnal javították a szolgáltatási színvonalat – húzta alá Hegyi Zsolt.