Jókai Mór színházi örökségét mutatják be az OSZK Fotóterében
2025. augusztus 14. 20:03
Új válogatással gazdagodott az MNMKK Országos Széchenyi Könyvtár (OSZK) Fotótér elnevezésű online tartalomszolgáltatása: a Jókai-emlékév alkalmából száznégy Jókai Mórhoz és színházi munkásságához kapcsolódó fényképet publikáltak.
A Fotótér a nemzeti könyvtár folyamatosan bővülő felülete, amely reprezentatív kínálatot nyújt az intézmény csaknem hatszázezer darabos fényképgyűjteményéből - olvasható az OSZK MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében.
Jókai Mór regényei és publicisztikai életműve mellett több mint harminc drámai alkotás - tragédia, színjáték, népszínmű, ünnepi alkalmakra írt színmű és drámai prológ - szerzője is; műveiből számos dramatizálás, sőt operalibrettó készült.
A most közzétett, száznégy darabból álló fotóanyag a XIX. századi magyar színjátszás világába vezet, és az MNMKK OSZK Színháztörténeti és Zeneműtárának gyűjteményéből válogatott, Jókaihoz kapcsolódó legkorábbi fényképeket tárja a nagyközönség elé.
A fotók egyik része Jókait ábrázoló portré, köztük felfedezhető több azonos felvétel is, amelyek dedikációjukban különböznek.
Az ajánlások színészekhez és színházi vezetőkhöz szólnak, akik Jókai-darabokban vagy színpadra állításukban játszottak szerepet - így például Vízvári Gyulához (Fekete vér), Vidor Pálhoz (A bolondok grófja), Krecsányi Ignáchoz (Helvila) vagy Festetics Andorhoz, a Nemzeti Színház igazgatójához (Fekete vér).
Krecsányi nevéhez további két ősbemutató is köthető: A gazdag szegények (1893) és A kőszívű ember fiai színpadi adaptációja (Keresd a szived, 1896). A válogatásban szerepel Jókai két színésznő felesége, Laborfalvi Róza és Nagy Bella portréja is.
A másik nagy egység a jelmezes portrék és szerepképek sora, amelyek a Jókai-színművek budapesti, kolozsvári és pozsonyi előadásait idézik fel. A képek 1904 előtt készültek, így a fotókon olyan művek és adaptációk jelennek meg, amelyeket Jókai életében vagy nem sokkal halála előtt állítottak színpadra.
A Nemzeti Színház Az arany ember előadásainak dokumentumai különösen figyelemreméltók az 1902-es felújítás Noémijét, Ligeti Juliskát ábrázoló fotótól egészen Márkus Emília 1884-es szerepformálásáig - emelik ki a közleményben.
Mint írják, színháztörténeti érdekesség, hogy a gyűjteményben fennmaradtak a budapesti ősbemutató és az alig két hónappal későbbi kolozsvári premier szinte teljes szereplőgárdájának fényképei.
A fotókon a korszak olyan jeles színészei és színésznői láthatók, mint Újházi Ede, Nagy Imre, Náday Ferenc, Fáy Szeréna, Szathmáryné Farkas Lujza, Ecsedi Kovács Gyula, Gerő Lina, Szentgyörgyi István és Medgyaszay Evelin. Egy különleges, 1899-ben készült felvétel pedig a Fekete vér pozsonyi előadásából örökíti meg a fiatal Hettyey Arankát, aki később a Nemzeti Színház tragikájaként vált ismertté.
A Jókai-emlékévhez kapcsolódó gazdag képanyag nemcsak a kutatók, hanem a magyar színháztörténet és Jókai irodalmi öröksége iránt érdeklődő nagyközönség számára is páratlan lehetőséget kínál: bepillantást enged a XIX. század végi magyar színpad világába, és közelebb hozza a dráma műfajában is maradandót alkotó szerzőt - hangsúlyozzák a közleményben.
Kifejezetten örülni kellene annak, hogy nemzetközi kupameccs előtt hazai bajnokin gyakorolhat az együttes. A nemzetközi meccs a fontosabb, azaz a hazai bajnokit jelentős részben gyakorlásnak, taktika kipróbálásának lehetne tekinteni.
Az lenne ésszerű, ha nem akarnánk a faanyagokat műanyagokkal kiváltani, éppen ellenkezőleg, minél több műanyagot kellene kiváltani fával. Csakhogy egy ilyen politikai döntéshez nagyon hiányzik valami a közéletből, ez pedig a „Józan Paraszti Ész”.
Fülöp Attila, a Belügyminisztérium gondoskodáspolitikáért felelős államtitkára a HungaroMet Zrt. előrejelzését és az országos tisztifőorvos harmadfokú hőségriasztását figyelembe véve péntek reggel 8 órától vasárnap 24 óráig az egész országra kiadta a vörös kód figyelmeztetést – közölte a Belügyminisztérium csütörtökön az MTI-vel.
Szijjártó Péter azt mondta, "folyamatosan hordták, hordják az olajat a tűzre, és ezzel a háború meghosszabbításához, az európai-orosz kapcsolatok már-már kibékíthetetlenné tételéhez vezettek és az európai biztonságot aláásták".
Soltész Miklós a Csíksomlyói Ifjúsági Találkozó keretében köszöntötte a fiatalokat és kerekasztal-beszélgetésen vett részt. A közmédiának nyilatkozva elmondta: a háború helyett az embereket, a közösségeket a békére kell nevelni. Kiemelte a közös imádság erejét, mely az embert és a közösséget is erősíti, és általa a világra is hatni lehet, amire szerinte nagy szükség van.