A német Ursula von der Leyen lesz az Európai Bizottság következő elnöke. A politikus csak nagyon szűk többséget szerzett az Európai Parlamentben, így még meggyűlhet a baja az átláthatóságért kiáltó testülettel. Az EP októberben szavaz majd az új összetételű bizottságról.
Mivel érdekekről van szó, s jogegyenlőségről, Magyarországnak egy pillanatra sem szabad beleélnie magát abba a vízióba, hogy mostantól a bizottság megváltozik, s felfigyel az aggasztó jelekre, esetleg figyelembe veszi a szavazópolgárok akaratát.
Holnap szavaz az Európai Parlament arról, hogy elfogadja-e az Európai Tanács jelöltjét, Ursula von der Leyent az Európai Bizottság új elnökének. Az továbbra is kérdéses, hogy a német politikusnak meglesz-e a szükséges támogatása.
Elfogadhatatlannak tartja Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára, hogy az ellenzék előre kitervelt módon, tudatosan próbálja megfúrni a magyar képviselők jelöltségét az Európai Parlament szakbizottságaiban.
Az Európai Parlament szakbizottságai szerdai alakuló ülésükön három magyar képviselőt, Deutsch Tamás és Gál Kinga fideszes EP-képviselőket, valamint Ujhelyi István szocialista képviselőt választották meg EP-bizottsági alelnöki posztokra - közölte az uniós parlament szerdán.
A német Ursula von der Leyennek a jövő héten egy európai parlamenti szavazást is meg kell nyernie ahhoz, hogy az uniós bizottság következő elnöke lehessen. Az uniós parlament tekintélye ugyanakkor nagyot sérült, amikor az állam- és kormányfők nem fogadták el a választási csúcsjelölteit. A jelöltnek most egy hete van rá, hogy maga mellé állítson rebellis képviselőket is.
A baloldali David-Maria Sassoli európai parlamenti elnökké választásával az uniós puzzle utolsó darabja is a helyére került tegnap. Kérdéses ugyanakkor, hogy a politikailag töredezett testület elfogadja-e bizottsági elnöknek a tagállami vezetők jelöltjét, a német Ursula von der Leyent. A tisztújítás nyertesei között Európa-szerte a visegrádiakat és Emmanuel Macront említik, míg a berlini nagykoalíció tovább roskadozik.
Konferenciát rendezett az Alapjogokért Központ az Európai Unió jövője – EP-választás után, szerződésmódosítás előtt? címmel. Két fő irányzat került szóba a kerekasztal beszélgetésen, a föderalisták és a velük szemben álló szuverenisták, amelyet leginkább a visegrádi négyek képviselnek. Felmerült a kérdés: lehet-e kompromisszumot kötni? – hangzott el a Kossuth Rádió A nap kérdése című műsorában.
Napirendre kellene vennie az Európai Tanácsnak az alapszerződés hetes cikke szerinti, Lengyelországgal és Magyarországgal szembeni eljárások kérdését - hangsúlyozta szerdán Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) lista- és frakcióvezetője.
„Az állam a legrosszabb tulajdonos” – ismételgette mantraként számos külföldről megfizetett – fölbérelt – politikus a kilencvenes években. Sokan bedőltek nekik, mert ez a külföldi propagandaközpontban megfogalmazott mondat nagyon hatásos volt. Négy évtizednyi kommunista uralom után jól hangzott.
A hivatásos balliberális aggódók nekikezdtek az álhírgyártásnak és valóságtagadásnak, ismét bemesélik maguknak, hogy a balliberális szavazók mindegyike le fog szavazni egy jobbikos jelöltre, és fordítva.
A német Ursula von der Leyen lesz az Európai Bizottság következő elnöke. A politikus csak nagyon szűk többséget szerzett az Európai Parlamentben, így még meggyűlhet a baja az átláthatóságért kiáltó testülettel. Az EP októberben szavaz majd az új összetételű bizottságról.
Mivel érdekekről van szó, s jogegyenlőségről, Magyarországnak egy pillanatra sem szabad beleélnie magát abba a vízióba, hogy mostantól a bizottság megváltozik, s felfigyel az aggasztó jelekre, esetleg figyelembe veszi a szavazópolgárok akaratát.
„Az állam a legrosszabb tulajdonos” – ismételgette mantraként számos külföldről megfizetett – fölbérelt – politikus a kilencvenes években. Sokan bedőltek nekik, mert ez a külföldi propagandaközpontban megfogalmazott mondat nagyon hatásos volt. Négy évtizednyi kommunista uralom után jól hangzott.
Az érdekes, hogy mindketten beleszóltak, mit beleszóltak, próbáltak beleavatkozni a magyar belpolitikába. 
