Farkas Endre igényes író, aki azt vallja, hogy az írás egy nagy kaland, amely segít megérteni a szavak eredetét és megfelelő használatát. A szavak sajátos összeillesztése verseinek egyéni zenei hangzást és jelentést kölcsönöz - rögzíti Kovács Levente.
A Balassi Bálint emlékét felidéző kardceremónián hangzott el Zalán Tibor Balassi-kardos költő laudációja. A poéta az akkor Balassi-karddal kitüntetett Tóth Erzsébet munkásságát méltatta.
Farkas Endre György alkotóművészete különleges szín ebben a kincsestárban, ő a szépség mellett az időbeliséget is igyekezett meghódítani, különleges élményt kínálva az angol nyelvű irodalom szerelmeseinek.
Ő költő volt, én költő vagyok. Ő huszár volt, én huszár voltam – képzeletem szerint. Romantikus volt, én is. Balassinak el kellett menekülnie az országból, nekem is. Visszajött, hogy megszerezze elsőszülöttségi jogát, és bizonyos értelemben én is ezért vagyok itt.”
Most, hogy a gratulációkat kapom, egyik költő barátom a jelen Zrínyi Ilonájának nevezett, ami bár vicc, igen jólesett. Neveztek már Jeanne D’Arc-nak is, még pályám kezdetén, amikor Kádár Jánost vontam nyilvánosan felelősségre 56-os tevékenységéért. Nem égettek el, de a József Attila díjat csak az első jelölés után 16 évvel, 1995-ben kaptam meg – fogalmaz Tóth Erzsébet.
Most, hogy a gratulációkat kapom, egyik költő barátom a jelen Zrínyi Ilonájának nevezett, ami bár vicc, igen jólesett. Neveztek már Jeanne D’Arc-nak is, még pályám kezdetén, amikor Kádár Jánost vontam nyilvánosan felelősségre 56-os tevékenységéért. Nem égettek el, de a József Attila díjat csak az első jelölés után 16 évvel, 1995-ben kaptam meg – fogalmaz Tóth Erzsébet..
Űrhajós tábornok nyújtotta át Balassi szablyáját a 29. kardceremónián a Központi Papnevelő Intézet dísztermében. A magyar alapítású nemzetközi irodalmi díjat, a Balassi Bálint-emlékkardot ebben az évben Tóth Erzsébet költő és Farkas Endre György kanadai költő, író, műfordító kapta.
Az első és máig egyetlen magyar irodalmi díj, amely eljutott a Föld összes kontinensére. Az alapítvány más kultúrákban ragyogtatja fel Balassi Bálint költészetét.
A Bécsi Napló főszerkesztője, Deák Ernő készített interjút a Balassi Kard Művészeti Alapítvány elnökével, Molnár Pállal a császárvárosban megjelenő magyar lap 2024 júliusi-augusztusi összevont számában. A beszélgetésben az irodalomszervezői tevékenység mellett a magyarság megerősítéséről is szó esett.
Versekkel bíbelődöm magam is. És számomra az egyik, ha nem a legfontosabb dolog a világon: maga a vers. Másként nem is szeretném ezt csinálni. Nem lenne érdemes. A vers, a versek és a költészet iránti alázat, tisztelet és figyelem, talán ez kapcsolhat egy kicsikét hozzá – fogalmaz a Balassi-kardos költő.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Surján László, a KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.