A 2022-es választás egyéves évfordulója alkalmából a Nézőpont Intézet arra volt kíváncsi, hogy a tavaly választáson induló pártok és pártszövetségek milyen eredményeket érnének el. Megjegyezték: a legtöbb akkor induló párt ma is aktív részese a politikai életnek, csak a baloldali ellenzék soraiban történt sok változás. Az egyértelműség érdekében a tavaly összefogó baloldali pártokra a „2022-es választáson közös listát állító ellenzéki pártok” megnevezéssel kérdeztek rá – közölte a Nézőpont.
A múlt héten készült felmérés értelmében egy most vasárnapi választáson a Fidesz–KDNP 51 százalékot szerezne listán, amely a hibahatár miatt a tavalyi 52 százalékos rekorderedményével azonosnak tekinthető. „Kijelenthető, hogy a háború okozta gazdasági kihívások ellenére és az energiaválsággal terhelt téli hónapokat követően is erős a kormány társadalmi felhatalmazása” – fogalmaztak.
Úgy folytatták, hogy az ellenzéki oldalon tapasztalható jelentős átrendeződés azonban tartós ellenzékváltó hangulatról árulkodik. Bár tavaly a baloldali összefogás „történelmi vereséget” szenvedett, egy év után további 10 százalékponttal vált népszerűtlenebbé az egykori közös lista. A Nézőpont szerint ez azt jelenti, hogy a súlyos kudarc óta az egykori baloldali szövetség szavazóinak csaknem harmada elpártolt a közös listától.
A baloldali pártoktól eltávolodókból a többi ellenzéki párt profitált: a Mi Hazánk Mozgalom a tavaly induló pártok és pártszövetségek versenyében ma megduplázná korábbi választási eredményét, 12 százalékos támogatottságával stabil parlamenti erőnek számítana. A korábban három százalékot elérő Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) pedig jelenleg a választók nyolc százalékát tudná megszólítani. „Nem vicc, hogy egy viccpárt is bejutna az Országgyűlésbe” – írták. A tavalyi választás most vasárnapi megismétlése jelentős átrendeződést eredményezne a parlamentben is: a mandátumokra váltott támogatottság alapján a Fidesz–KDNP korábbi 135 mandátumos többségét 148 mandátumra növelné a fennálló erőviszonyok mellett, amely a mandátumok közel háromnegyedével (74,4 százalék) újabb rekordot jelentene – közölte a Nézőpont.
A baloldal mandátumszáma a tavaly áprilisban szerzett 57-ről 30-ra csökkenne (a mandátumok 15 százaléka), mert a főváros azon választókerületeit is elveszítené, ahol 2022 áprilisában még győzni tudott. A 106-ból mindössze két fővárosi körzetben maradna többsége a baloldalnak, a maradék 16-ban pedig már a Fidesz győzedelmeskedne, ahogy a Budapesten kívüli maradék 88 választókerületben is – tették hozzá. A Mi Hazánk 12 mandátumával megduplázná parlamenti képviselői számát, ezáltal az ő képviselőcsoportjuk lenne a legnagyobb ellenzéki frakció, hiszen a jelenlegi csúcstartó DK-nak a 30 elérhető mandátumon osztoznia kellene a többi baloldali párttal. Az MKKP 8 mandátummal jutna be a parlamentbe – állapította meg a Nézőpont friss felmérése.
-
Jelen van az ortodox kereszténység és a dél-amerikai római kereszténység. Jelen van az iszlám. Jelen van Kína és annak afrikai gondozott államai. Jelen van a hindu civilizáció.
-
Brutális, kíméletlen szellemi rombolás kell ahhoz, hogy egy kultúra ezt a képességét elveszítse s az adott népet, nemzetet elveszejtse. Nálunk ez az elveszejtés 1900-ban kezdődött.
-
Senjén Zsolt miniszterelnök-helyettes úgy fogalmazott: a képviselő estében "kilóg a lóláb", nem a gyermekek iránti aggódás, felelősségvállalás motiválja, hanem az egyház iránti gyűlölet.
-
November 4-ét a kormány 2013-ban nyilvánította hivatalosan is nemzeti gyásznappá. Ekkor, az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének, a szovjet csapatok bevonulásának évfordulóján az áldozatokra emlékezik az ország.
-
A vérbírók – akiknek ámokfutása elsősorban Kádár, Biszku, Apró, Marosán és a többi, idegen zsoldban állt politikus lelkén szárad, – nem válogattak az áldozatok világnézete szerint.