Nem hiába mondta Habsburg Ottó: Mi magyarok sohasem voltunk idegenek Bécsben. Tehát illik ilyen szemmel tekinteni az osztrák fővárost, amely a magyar királyok rezidenciájaként évszázadokon keresztül a magyar királyság székesfővárosának egész sor feladatkörét látta el – mutat rá Deák Ernő.
2023. május 3. 00:16
Deák Ernő, a Bécsi Napló Európa-érmes főszerkesztője az Aranytíz központban – Botár Gergely felvétele
Útkeresés a jövőbe – Betakarított tanulmányok, értekezések, értékelések. Ezzel a címmel jelent meg Deák Ernő Európa-érmes bécsi újságíró új, 900 olalas kötete. A művet a budapesti Aranytíz központ lovagtermében mutatták be. A Bécsi Napló legendás főszerkesztőjét kérdezte a Gondola.
– Főszerkesztő úr, miért fontos az, hogy egy újságíró a jövőbe vezető ösvényre lépjen, és könyvekben is nyomot hagyjon az utókornak?
– Lényegében szürke hétköznapokból, banalitásokból áll az emberi élet. Mindez szerencsés eset, a rendkívüli események ugyanis arra engednek következtetni, hogy drámai fordulatokat, sőt tragédiákat is rejtegetnek a hétköznapok. Éppenséggel mégis a rendkívüli események azok, amik tartósan rányomják bélyegüket életünkre. Az ezekből adódó tanulságok jövőbe mutató ösvények. Feljegyzésük azért fontos, hogy kellőképpen ügyeljünk rájuk. Ezek különös értéke abban rejlik, hogy akár ösztönösen is az íródeák még ha naplót vezet is, tulajdonképpen másoknak írja, ami az egyén és közösség közötti legfontosabb kapocs.
A jövő útjaira vet fényt Deák Ernő kötete – becsinaplo.eu
– Bécs részben mindig is magyar város volt, miért és hogyan kell ezt tudatosítanunk Lajtán inneni magyarjainkban is?
–A megállapítás találó, csakhogy a legtöbb magyar ezt nem veszi figyelembe. Történészként nekem is nem csekély idő- és energiabefektetésbe került, míg sikerült fényt deríteni a magyar Bécs igen gazdag múltjára. Sajnos máig nem sikerült ezt könyvben megírni, bár nagyon sok adattal szolgálhatunk nemcsak az ausztriai, de a Lajtán inneni magyarjainknak is. Nem hiába mondta Habsburg Ottó első itteni eladásában: Mi magyarok sohasem voltunk idegenek Bécsben. Tehát illik ilyen szemmel tekinteni az osztrák fővárost, amely a magyar királyok rezidenciájaként évszázadokon keresztül a magyar királyság székesfővárosának egész sor feladatkörét látta el.
Dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Deák Ernő kötetét méltatja az Aranytíz központban – Botár Gergely felvétele
– Ritkaság, hogy új kötetről miniszterelnök-helyettes mondjon méltatást. Dr. Semjén Zsolt kereszténydemokrata politikus ezt megtette. Ez hogyan pörgeti fel a Bécs-Budapest tengelyt?
– Semjén Zsolt nem első ízben vállalta könyveim bemutatóját. Régi a vele való kapcsolat; valamikor Mosonmagyaróváron kezdődött, ott ünnepeltük a müncheni Kovács K. Zoltán 85. születésnapját. Ez a könyvbemutató talán nem pörgeti fel kimondottan a Bécs-Budapest tengelyt, de gondoskodunk róla, hogy tengelytörésre ne kerüljön sor. Az együtthaladás érdekében sokat és folyamatosan kell munkálkodnunk. Ezért is fontos, hogy akár ilyen szinten is politikusok és civilek szót értsenek egymással, együtt haladjunk, egymásért, nem egymás ellen.
Jelen van az ortodox kereszténység és a dél-amerikai római kereszténység. Jelen van az iszlám. Jelen van Kína és annak afrikai gondozott államai. Jelen van a hindu civilizáció.
Brutális, kíméletlen szellemi rombolás kell ahhoz, hogy egy kultúra ezt a képességét elveszítse s az adott népet, nemzetet elveszejtse. Nálunk ez az elveszejtés 1900-ban kezdődött.
Semjén Zsolt a közelgő romániai választás kapcsán azt kérte, mindenki, akinek van román állampolgársága és Magyarországon él, adja le szavazatát vagy a konzulátuson vagy otthon. Minden szavazatra szükség van, hogy az RMDSZ meghatározó erő legyen és adott esetben kormányra kerülhessen.
A számok jól mutatják, hogy nekünk, magyaroknak gondolkodnunk kell, a saját magunk logikájából és érdekeiből kiindulva egy saját út megtalálásán, mert ebben a pillanatban Európa nem képes arra, hogy kialakítson egy olyan stratégiát, amellyel visszanyerheti a versenyképességét – mondta a miniszterelnök.
Orbán Viktor arról beszélt: a magyar rendszerváltás utáni időszakot az a gondolat uralta, hogy nemcsak azért érdemes nyugatra tekintenünk, mert ott jobban élnek, hanem azért is, mert egy olyan önkorrekciós politikai-gazdasági rendszert fedeztek fel valamikor a XVII. századtól kezdődően, amely hosszú távon garantálja stratégiai biztonságunkat.
Jelen van az ortodox kereszténység és a dél-amerikai római kereszténység. Jelen van az iszlám. Jelen van Kína és annak afrikai gondozott államai. Jelen van a hindu civilizáció.
Brutális, kíméletlen szellemi rombolás kell ahhoz, hogy egy kultúra ezt a képességét elveszítse s az adott népet, nemzetet elveszejtse. Nálunk ez az elveszejtés 1900-ban kezdődött.
