Ami a rakéták hatótávolságának és a háború hosszának az egymáshoz viszonyulását illeti, az éppen fordítottja annak, amit az ukrán külügyminiszter állít. Ha Kijev ilyen fegyvereket kap, az a háborút elhúzza, a menetét megfordítani azonban nem tudja – rögzíti Stier Gábor.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter azt kérte pénteken Németországtól és az Egyesült Államoktól, hogy adjanak Taurus és ATACMS típusú nagy hatótávolságú rakétákat Ukrajnának, egyúttal arról biztosította őket, hogy a védelmi erők ezeket kizárólag Ukrajna határain belül fogják felhasználni. Stier Gábornak, a moszkvater.com főszerkesztőjének tett föl kérdéseket a Gondola.
– Főszerkesztő úr, a kijevi külügyminiszter a rakéták kérésekor úgy fogalmazott, hogy „Minél nagyobb a rakéták hatótávolsága, annál rövidebb lesz háború." Ha ilyen fegyverek ukrán tábornokok kezébe kerülnének, az eddigiek alapján mennyiben lehetne Kuleba fogadkozását komolyan venni?
- Kezdjük azzal, hogy Dmitro Kulebe ezúttal sem kért, hanem követelt. Kijev nem tud kérni, úgy gondolja, hogy neki minden jár, és ez már a legközelebbi szövetségeseit fel-felháborítja. Ami pedig a rakéták hatótávolságának és a háború hosszának az egymáshoz viszonyulását illeti, az éppen fordítottja annak, amit az ukrán külügyminiszter állít. Ha Kijev ilyen fegyvereket kap, az a háborút elhúzza, a menetét megfordítani azonban nem tudja. Ezek a rakéták nagyon drágák, és már csak ezért sem kaphat ezekből nagy mennyiséget Ukrajna. No meg azért sem, mert a Nyugat nem szeretne közvetlenül szembekerülni Oroszországgal, abban pedig nem bízik, hogy az ukránok ezeket nem használnák orosz területek elleni támadásra. Ez pedig eszkalálhatná a háborút.
– Olaf Scholz kancellár olyan technikai módosításokat akar végrehajtatni a rakétákon, amelyek megakadályoznák, hogy Kijev csapást mérhessen velük oroszországi területre. Mekkora kockázat ebben a háborúban a német kormányfő infantilizmusa?
- A német kancellár politikai teljesítmény mindenek előtt a német versenyképességre hat, mégpedig negatívan. Ám ha Európa első számú hatalma szenved, az kihat az egész EU-ra. Scholz jól látja, hogy Taurus rakétákat nem szabad adni Ukrajnának, ezt ellenzi a németek többsége is, de azt is tudjuk, hogy Berlin Ukrajna támogatását a katonai sisakoknál kezdte, aztán már a Leopardoknál és a Taurusoknál tart. Akarata ellenére, de Scholz gyenge politikus, és csak sodródik az eseményekkel. Nem tud nemet mondani. Tehát a német kancellár nem infantilis, hanem gyenge politikus.
Stier Gábor – MA7
– Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője egy tévéműsorban elmondta, hogy Ukrajna pénteken kétoldalú konzultációkat kezdett Nagy-Britanniával az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciákról. Közölte, hogy már 13 ország csatlakozott a G7-országok biztonsági garanciákról szóló nyilatkozatához. A nemzetközi politikai eszkalálódást miképpen tudja ellensúlyozni Moszkva?
- Ukrajna a NATO-tagság helyett kapja ezeket a garanciákat, ez azonban csak részben segít rajta, hiszen fegyvert kap, de harcolni az ukránoknak kell. Ők halnak tömegével a harcmezőn, mert Moszkva felőrlő taktikája egyre jobban működik. Ez az orosz válasz a politikai eszkalációra.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
Felszállt a fehér füst, a konklávé csütörtöki harmadik szavazása sikeres volt, Robert Prevost amerikai bíboros lett a katolikus egyház 267. pápája XIV. Leó néven.
Ma mindennél fontosabb, hogy újra béke legyen: az európai jövőt nem áldozhatjuk fel a háborús készülődés oltárán – hangsúlyozta a KDNP európai parlamenti képviselője csütörtökön közösségi oldalán, adta tájékoztatásul a Kdnp.hu.
A DK-s Vadai Ágnes kérdéseire való válaszolás már szokásszerűen Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes mindennapjai részévé vált. Talán még egy hét sem telt az előző levélváltásuk óta (amiről itt számoltunk be), de máris itt az újabb kérdés. Vadainak vagy fel sem tűnik, hogy a hangulatkeltő kérdéseivel nem a kormányt, a kereszténydemokratákat, hanem a keresztény, hívő embereket, a felekezeteket, jelen esetben konkrétan a Magyar Katolikus Egyházat támadja, vagy direkt ez a célja.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból. 
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni. 
