Szentmártoni János, a Kulturális és Innovációs Minisztérium művészetért és közösségi művelődésért felelős helyettes államtitkára beszédet mond a Kodály Műhely átadásán a budapesti Városmajorban 2024. február 21-én. Az intézmény küldetése, hogy helyet adjon kurzusoknak, szakmai és módszertani bemutatóknak, művészeti, zenetudományi témájú kerekasztal-beszélgetéseknek és kamarazenei hangversenyeknek. MTI/Illyés Tibor
Átadták a Kodály Műhelyt a budapesti Városmajorban. Az intézmény küldetése, hogy helyet adjon kurzusoknak, szakmai és módszertani bemutatóknak, művészeti, zenetudományi témájú kerekasztal-beszélgetéseknek és kamarazenei hangversenyeknek.
Szentmártoni János, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) művészetért és közösségi művelődésért felelős helyettes államtitkára a helyszínen elmondta: napjainkban különösen oda kell figyelni mindazokra a kiemelkedő zenepedagógusokra és művészekre, akik kulturális örökségünk megőrzésén, hagyományaink ápolásán és a fiatal generáció lelki-szellemi egészségének biztosításán fáradoznak.
"Ilyen elhivatott karnagy és tanéregyéniség Gráf Zsuzsanna, számos állami és civil elismerés birtokosa. Az általa álmodott és megvalósított zenei univerzum gyújtópontja a kodályi zenei nevelés, Bartók és Kodály örökségének méltó gondozása, valamint a kortárs magyar szerzők műveinek megismertetése a szakmával és a nagyközönséggel" - tette hozzá Szentmártoni János.
"A közös muzsikálás, éneklés semmihez sem fogható varázsa és személyiségformáló erejére épül a kodályi művészetfilozófia és pedagógia is. A kóruséneklés identitást alakító életforma" - fogalmazott a helyettes államtitkár.
Kiemelte: a műhely fogalma egyet jelent az elmélyült, minőségi munkával, a közösen kiérlelt eredményekkel, az egymásra figyeléssel és a megsokszorozott szellemi-lelki erővel, egyfajta szellemi otthonnal.
A budapesti intézmény szerdai átadásán elhangzott, hogy a Kodály Műhely kiemelt célja a fiatal zene- és énektanárok számára példát mutatni, számukra ismét vonzóvá tenni a pályát.
Pokorni Zoltán, Budapest 12. kerületének polgármestere (Fidesz-KDNP) felidézte, hogy az Angelica Leánykar - mely a Városmajori Gimnáziumban kezdte meg működését - magas színvonalú és nemzetközileg elismert kórus, melyhez folyamatosan csatlakoznak fiatalok.
Gráf Zsuzsanna, az Angelica Leánykar karnagya, a Kodály Műhely vezetője igyekszik összefogni más kórusok oktatóit és vezetőit is, legyenek azok magyarországiak, határon túli magyar kórusok, vagy akár a világ távoli pontján dolgozó kórusok - fogalmazott Pokorni Zoltán.
Kiemelte: ennek a törekvésnek lesz "fizikai bázisa" a Kodály Műhely, mely elsősorban szakmai hátteret adó intézmény, nem fellépőhely. Az épületet a Hegyvidéki Önkormányzat ingyen adja a Kodály Műhelynek, az intézmény felújításának költségeit a kulturális államtitkárság biztosította.
Batta András, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója elmondta: a kormányzati támogatással létrejött Kodály Műhelyben összetalálkozik a művészet, "a nagy együttes", a nagy személyiség, az iskola és a nemzetközi hálózat is.
Gráf Zsuzsanna Liszt Ferenc- és Bartók-Pásztory-díjas karnagy, a Kodály Műhely vezetője kiemelte: az új intézményben többek között zongora- és kamarazene koncerteket és filmvetítéseket fognak szervezni. A tervek szerint a helyszínen az egész évben lesznek programok - tette hozzá Gráf Zsuzsanna.
-
Jelen van az ortodox kereszténység és a dél-amerikai római kereszténység. Jelen van az iszlám. Jelen van Kína és annak afrikai gondozott államai. Jelen van a hindu civilizáció.
-
Brutális, kíméletlen szellemi rombolás kell ahhoz, hogy egy kultúra ezt a képességét elveszítse s az adott népet, nemzetet elveszejtse. Nálunk ez az elveszejtés 1900-ban kezdődött.
-
Semjén Zsolt a közelgő romániai választás kapcsán azt kérte, mindenki, akinek van román állampolgársága és Magyarországon él, adja le szavazatát vagy a konzulátuson vagy otthon. Minden szavazatra szükség van, hogy az RMDSZ meghatározó erő legyen és adott esetben kormányra kerülhessen.
-
A számok jól mutatják, hogy nekünk, magyaroknak gondolkodnunk kell, a saját magunk logikájából és érdekeiből kiindulva egy saját út megtalálásán, mert ebben a pillanatban Európa nem képes arra, hogy kialakítson egy olyan stratégiát, amellyel visszanyerheti a versenyképességét – mondta a miniszterelnök.
-
Orbán Viktor arról beszélt: a magyar rendszerváltás utáni időszakot az a gondolat uralta, hogy nemcsak azért érdemes nyugatra tekintenünk, mert ott jobban élnek, hanem azért is, mert egy olyan önkorrekciós politikai-gazdasági rendszert fedeztek fel valamikor a XVII. századtól kezdődően, amely hosszú távon garantálja stratégiai biztonságunkat.