Putyin vetélytársa Nyikolaj Haritonov, az Oroszországi Föderáció Kommunista Pártja, Vlagyiszlav Davankov, az Új Emberek párt és Leonyid Szluckij, Oroszország Liberális Demokrata Pártja jelöltje. Szluckij és Davankov számára ez az első elnökválasztás politikai pályafutásuk során, Haritonov számára a második, Putyin számára pedig az ötödik.
2024. március 15. 09:17
britannica
Oroszországban pénteken megkezdődött a elnökválasztás, amelyen hat évre választják meg az ország legfontosabb közjogi méltóságát.
A szavazólapon négy név szerepel. Az állami Összoroszországi Közvélemény-kutatási Központ (VCIOM) felmérése szerint a választás egyértelmű esélyese Vlagyimir Putyin hivatalban lévő elnök, aki számára a 2020-ban végrehajtott alkotmányreform lehetővé tette, hogy az eddigi négy elnöki ciklusa után akár még kétszer jelöltesse magát a tisztségre.
Putyin vetélytársa Nyikolaj Haritonov, az Oroszországi Föderáció Kommunista Pártja, Vlagyiszlav Davankov, az Új Emberek párt és Leonyid Szluckij, Oroszország Liberális Demokrata Pártja jelöltje. Szluckij és Davankov számára ez az első elnökválasztás politikai pályafutásuk során, Haritonov számára a második, Putyin számára pedig az ötödik.
Ez az első - háromnapos - elnökválasztás Oroszországban, amelyen lehetővé tették az online szavazást, és amelyen részt vesznek az Ukrajnától a tavaly megrendezett referendum nyomán elcsatolt négy régió lakói. Az országban több mint 94 ezer szavazóhelyiséget nyitottak meg, ahol helyi idő reggel nyolctól este nyolcig lehet szavazni. A külföldi helyszíneket nem számítva a választások Oroszországban vasárnap este, moszkvai idő szerint 21 órakor érnek véget, a kalinyingrádi régióban lévő szavazóhelyiségek bezárásával.
Az első eredmények közzétételét az orosz Központi Választási Bizottság (CIK) ekkorra ígéri, az előzetes eredményeket pedig hétfő délelőttre. Ella Pamfilova, a testület elnökének közlése szerint eddigre a voksok több mint 90 százalékát összesítik majd.
Külföldön 144 országban, 295 szavazóhelyiségben csaknem kétmillióan voksolhatnak majd. A TASZSZ hírügynökség szerint Pakson is lehet szavazni.
Péntek reggel, amikor már több mint félmillióan leadták elektronikusan a voksukat, a CIK közölte, hogy a rendszer túlterhelt. Az orosz hatóságok bejelentették: számítanak rá, hogy a választásokat a Kreml irányvonalát ellenző erők hackertámadásokkal és politikai provokációkkal próbálják meg megzavarni. Ellenzéki kiadványokban megjelent felhívások vasárnap délre tiltakozó megmozdulásokat hirdettek meg a választási helyiségek elé.
Szergej Sojgu védelmi miniszter és Valerij Geraszimov vezérkari főnök az orosz déli katonai körzet egy meg nem nevezett szavazóhelyiségében adta le a voksát.
A közvélemény-kutatások magas, 70 százalék feletti részvételt jeleztek előre.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
Felszállt a fehér füst, a konklávé csütörtöki harmadik szavazása sikeres volt, Robert Prevost amerikai bíboros lett a katolikus egyház 267. pápája XIV. Leó néven.
Ma mindennél fontosabb, hogy újra béke legyen: az európai jövőt nem áldozhatjuk fel a háborús készülődés oltárán – hangsúlyozta a KDNP európai parlamenti képviselője csütörtökön közösségi oldalán, adta tájékoztatásul a Kdnp.hu.
A DK-s Vadai Ágnes kérdéseire való válaszolás már szokásszerűen Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes mindennapjai részévé vált. Talán még egy hét sem telt az előző levélváltásuk óta (amiről itt számoltunk be), de máris itt az újabb kérdés. Vadainak vagy fel sem tűnik, hogy a hangulatkeltő kérdéseivel nem a kormányt, a kereszténydemokratákat, hanem a keresztény, hívő embereket, a felekezeteket, jelen esetben konkrétan a Magyar Katolikus Egyházat támadja, vagy direkt ez a célja.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból. 
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni. 
