Két olyan nemzetről van szó, amely megbecsüli és értékeli a szabadságot - mutatott rá Sulyok Tamás, kiemelve: a magyarok és a lengyelek mindig tudták, hogy a szabadságért harcolni kell, és a történelem mindig igazolta, hogy a két ország csak összefogva, együttműködve tud Európa szabad, egyenrangú, gyorsan fejlődő állama, nemzete lenni.
Utoljára frissítve: 2024. március 22. 19:04
2024. március 22. 16:10
A Sándor-palota által közreadott képen Sulyok Tamás köztársasági elnököt (b2) és feleségét, Nagy Zsuzsannát (b) fogadja Andrzej Duda lengyel államfő (j2) és neje, Agata Kornhauser-Duda a lengyelországi Ószandecen 2024. március 22-én. MTI/Sándor-palota/Érdi Róbert
Kiemelten fontos a párbeszéd fenntartása és elmélyítése Lengyelország és Magyarország között - mondta Sulyok Tamás köztársasági elnök pénteken Andrzej Duda elnökkel közös sajtótájékoztatóján a dél-lengyelországi Ószandecen (Stary Sacz).
A magyar köztársasági elnök munkalátogatásra érkezett Lengyelországba a lengyel-magyar barátság napja (március 23.) alkalmából.
Sulyok Tamás emlékeztetett arra, hogy a lengyel-magyar barátság több mint ezer évre tekint vissza, mélyen gyökerezik a magyar társadalomban. Hozzátette: nekünk kelet-közép-európaiaknak közös a sorsunk és közösek a feladataink, és ez köti össze a két országot Szent Kinga óta.
A magyar elnök elmondta: a megbeszélésen szó esett egyebek mellett a Három Tenger Kezdeményezésről, a haderőfejlesztés fontosságáról, a kisebbségekről és az országok közti kereskedelmi kapcsolatokról is.
Két olyan nemzetről van szó, amely megbecsüli és értékeli a szabadságot - mutatott rá Sulyok Tamás, kiemelve: a magyarok és a lengyelek mindig tudták, hogy a szabadságért harcolni kell, és a történelem mindig igazolta, hogy a két ország csak összefogva, együttműködve tud Európa szabad, egyenrangú, gyorsan fejlődő állama, nemzete lenni.
Sulyok Tamás közölte: a két országnak több közös érdeke van a külpolitikában is. Magyarország büszke arra, hogy honvédelmi kiadásai elérik a GDP-je két százalékát, és a haderő fejlesztése számára is fontos, ahogy Lengyelországnak is.
A nemzeti kisebbségek is összekötik a két országot, és miután például Kaposváron él lengyel kisebbségi közösség, ezért meghívja Andrzej Duda elnököt jövőre Kaposvárra megünnepelni a lengyel-magyar barátság napját.
Sulyok Tamás kiemelte: mindketten nyitottak a párbeszédre és az együttműködésre, amely az eltérő álláspontok közelítése szempontjából fontos. Elmondta azt is: Lengyelország 2023-ban Magyarország harmadik legnagyobb kereskedelmi partnere volt, s ez lényeges tényező az országok kapcsolatában. A két ország törvényhozó szervei és parlamentjei között is intenzívek a kapcsolatok - tette hozzá.
A Három Tenger Kezdeményezésről és a Bukaresti Kilencekről elmondta, hogy Andrzej Duda és ő maga is fontosnak tartja ezeket. Minden olyan projekt, amely a Közép-Európai kohéziót támogatja, a gazdasági fellendülést támogatja, kiemelten hasznos - fogalmazott a magyar köztársasági elnök.
Sulyok László szombaton Szent Hedvig sírjánál helyezi el az emlékezés koszorúját a waweli székesegyházban.
A Sándor-palota által közreadott képen Sulyok Tamás köztársasági elnököt (b) fogadja Andrzej Duda lengyel államfő a lengyelországi Ószandecen 2024. március 22-én. MTI/Sándor-palota/Érdi Róbert
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
A kormányhivatal átfogó vizsgálata alapján a BKV buszainak hatvan százaléka alkalmatlan a biztonságos közlekedésre - közölte a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára szerdán az M1 aktuális csatornán.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
