Digitalizált közigazgatás
Latorcai Csaba, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára hangsúlyozta: a közigazgatásban végzett digitalizálással a kormány úgy kíván közigazgatási eljárásokat bevezetni, átalakítani, hogy azok kisebb bürokratikus terhet jelentsenek az emberek számára. Ez a cél a földügyi nyilvántartással is - jegyezte meg.
2024. április 11. 11:47

Latorcai Csaba, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára, mint előterjesztő felszólal az egyes ingatlan-nyilvántartási tárgyú és kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitáján az Országgyűlés plenáris ülésén 2024. április 11-én. MTI/Koszticsák Szilárd

Az ingatlan-nyilvántartási tárgyú és kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája után az egyes anyakönyvezéssel összefüggő törvények módosításáról szóló javaslat vitájával folytatódott az Országgyűlés csütörtöki ülése.

Latorcai Csaba, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára hangsúlyozta: a közigazgatásban végzett digitalizálással a kormány úgy kíván közigazgatási eljárásokat bevezetni, átalakítani, hogy azok kisebb bürokratikus terhet jelentsenek az emberek számára. Ez a cél a földügyi nyilvántartással is - jegyezte meg.

Elmondása szerint a törvényjavaslat azt célozza, hogy legyen jogi képviselő a földügyi nyilvántartást érintő ügyletekben, ezzel azt akarják elérni, hogy legyenek olyan szakemberek, akik megfelelően tudnak tájékozódni, és el tudják végezni a megnyugtató garanciák felkutatását.
   
A javaslatnak ez a két eleme - a digitalizálás és a szükséges jogi garanciák biztosítása - megnyugtató új rendszert eredményez - összegzett.

Egyes anyakönyvezéssel összefüggő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat

Latorcai Csaba, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára expozéjában rögzítette: a javaslat fókuszában olyan személyek állnak, akikről az elektronikus anyakönyvre történő átállás után derült ki, hogy a papíralapú anyakönyvben őrzött név eltér az okmányaiban szereplőtől.
   
Emlékeztetett arra, hogy adateltérések az elektronikus anyakönyv bevezetése előtt is léteztek, ám az után sokkal szembetűnőbbek lettek. Ezek megszüntetése társadalmi érdek, melyek során figyelemmel kell lenni az egyéni érdekekre is - figyelmeztetett.
   
A javaslat ezen helyzetek megoldására jelentős egyszerűsítést vezet be, a névviselés ugyanis névváltoztatási eljárás helyett anyakönyvvezetői hatáskörben, helyben rendezhetővé válik. A módosítás eredményeként a névváltoztatási kérelmet nem kell felterjeszteni, hanem az anyakönyvvezető saját hatáskörben teljesítheti a bejegyzést - közölte.
   
Hozzátette: a javaslat rendezi az umlautos a betű (ä) elektronikus anyakönyvbe történő bevezetését is, a nemzetiségi névviseléstől függetlenül biztosítva az ä bejegyzésének lehetőségét.
   
Az elektronikus anyakönyvben továbbra is csak két utónév rögzíthető, de a javaslat szerint ehhez már nem kell azok nyilatkozatát kérni, akinek korábban több utónevét is rögzítették a papíralapú nyilvántartásba - mondta.
   
Kitért arra is, hogy az adateltérésben érintett esetekre jellemzően haláleset kapcsán derül sor, a javaslat szerint ilyenkor az elhunyt személy által az életében viselt név elismerhetővé válik.
   
Elmondása szerint a javaslat másik fő célja az anyakönyv kutathatóságára vonatkozó rendelkezések felülvizsgálata.
   
A jelenlegi gyakorlat szerint a születési anyakönyvek kutatása 130 év, a házassági anyakönyveké 86 év után lehetséges, a családtörténeti kutatások elősegítése céljából azonban indokolt a jogszabály felülvizsgálata - jelezte.
   
Az új szabályozás nem az érintett halálozásától, születésétől vagy az anyakönyvi bejegyzés keletkezésétől számítja a védelmi időket, hanem szigorú védelmi idők mellett kizárja, hogy élő ember adatai az érintett vagy utódai beleegyezése nélkül nyilvánosságra kerüljenek - ismertette a javaslatot.
   
A módosítás eredményeként a levéltárakban kutatók számára teljes anyakönyvek nyílnak meg - közölte.

MTI
  • Krajsovszky Gábor: Neobolsevizmus és kereszténység harca ma Magyarországon
    Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
  • Kultúraromboló invázorok Európában
    El kell távolítanunk a hatalomból azokat, akik előjogokat adnak a jövevényeknek, miközben hátrányosan megkülönböztetik az őshonos lakosokat.
  • A Tisza és a DK belevinné Magyarországot a háborúba
    A háborúpárti európaiak meg akarják tiltani Magyarországnak és Szlovákiának, hogy orosz olajat és gázt vásároljunk. Ezt követeli a Tisza is. Tönkretennék a magyar gazdaságot: 1000 forintos benzinár, 3,5-szer nagyobb rezsiszámlák.
  • Latorcai Csaba: A versenyképességhez összefogás kell
    Az államtitkár a fórumon jelenlévő polgármestereknek a területfejlesztési finanszírozási rendszerről is beszélt, aminek, az alapja az összefogás, az összefogásokat támogató programok, valamint az összefogást támogató intézményrendszer. Idén hirdették meg a Versenyképes járások programot, aminek szintén az összefogás volt az alapja és az a felismerés, hogy a város nem létezhet vidék nélkül.
  • Minél több keresztény ember legyen a jövő vezetői között!
    Rétvári Bence elmondta, arra törekszenek a kollégium vezetésével, hogy minél több értékes, elsősorban vezetőképző programot, előadást, képzést biztosítsanak a slachtás egyetemistáknak. E tréningek a félév első szakaszában az önismeretre koncentrálnak majd, hogy a kollégisták megismerjék a saját képességeiket, majd pedig mesterséges intelligenciával kapcsolatos képzésekre járhatnak.
MTI Hírfelhasználó