Ma már tárgyalópartnereink is elismerik, hogy az idő a magyar álláspontot igazolta, például az illegális migráció elleni fellépés terén – tette világossá Orbán Viktor.
2024. április 16. 10:37
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (j) és Reiner Haseloff, a németországi Szász-Anhalt tartomány miniszterelnöke (b) megbeszélést folytat a Karmelita kolostorban 2024. április 16-án. Orbán Viktor mellett Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter (j2). MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
Orbán Viktor miniszterelnök kedden a Karmelita kolostorban fogadta Reiner Haseloffot, a németországi Szász-Anhalt tartomány miniszterelnökét, akivel az illegális migrációról valamint a gazdasági és az oktatási együttműködésről is tárgyaltak - közölte az MTI-vel Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár.
Orbán Viktor a tárgyaláson kifejtette: nagyra értékeljük a tartományi kormányfő elkötelezettségét a magyar-német kétoldalú kapcsolatok fejlesztése iránt, őszinte partnerségét és józan álláspontját a politikai, ideológiai vitákban. Ma már tárgyalópartnereink is elismerik, hogy az idő a magyar álláspontot igazolta, például az illegális migráció elleni fellépés terén.
Elhangzott: Németország Magyarország fontos szövetségese, gazdasági és stratégiai partnere; ezért együttműködésünk előremutató elemeire, így a védelempolitikára, a kereskedelemre, az innovációra és a nemzetközi fejlesztésre kell koncentrálnunk, még akkor is, ha a magyar és a német kormány egyes politikai kérdésekben eltérő álláspontot képvisel.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Surján László, a KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
