Felemásra sikeredett a házelnökök palmai nyilatkozata
Noha névlegesen egyhangúlag fogadták el a nyilatkozat 46 pontját az európai házelnökök, annak alapvető gyengeségeire a magyar résztvevő hívta fel a figyelmet: az illegális migrációt támogató embercsempészet bűncselekmény, így ennek elkövetését a büntetőjog eszközeivel szükséges kezelni.
2024. április 23. 19:49

Ünnepélyesre fényeződött a házelnökök palmai konferenciája – secure.ipex.eu

A konferencia elfogadta és lábjegyzetben tüntette fel, hogy Magyarország néhány pontban kifogással élt a végleges szöveggel kapcsolatban. Kinyilvánította például, hogy az Országgyűlés véleménye szerint az illegális migrációt támogató embercsempészet bűncselekmény, így ennek elkövetését a büntetőjog eszközeivel szükséges kezelni, Ukrajna további uniós támogatásához pedig hozzáfűzte, hogy a magyar parlament felhívja a figyelmet a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartására.

Az európai uniós tagországok parlamenti elnöki konferenciájának következtetései közül jó néhány jelen lesz azokban a vitákban, melyek lényege, hogy továbbra is elmélyüljünk Európa közös kihívásaiban, és a nemzeti parlamentek miként járuljanak hozzá ezek megoldásához - összegezte a spanyol törvényhozás alsóházának elnöke a kétnapos tanácskozást lezáró beszédében kedden, a spanyolországi Palmában.

"A konferencia egyik kulcsa éppen az, hogy higgadt beszélgetést tesz lehetővé, lehetőséget ad az egymástól való tanulásra és arra, hogy a közös problémákra közös megoldásokat találjunk" - fogalmazott Francina Armengol.
   

A konferencián részt vevő 25 uniós tagállami parlament vezetője egyhangúlag fogadta el a 46 pontból álló, úgynevezett elnökségi következtetéseket, amelyek egyebek mellett kitérnek az európai nyitott stratégiai autonómiára, védelmi és biztonsági kérdésekre, Ukrajna támogatására, a migrációra, a nemzeti parlamentek szerepére, az unió versenyképességére, valamint a bővítési folyamatra.
   
Az első pontban hangsúlyozzák, hogy az elmúlt években az Európai Unió többdimenziós válsággal szembesült, amely rávilágított arra, hogy Európa nemzetközi fenyegetésekre és konfliktusokra való reagálási képessége sebezhető.
   
A dokumentumban egyúttal kifejezik azon véleményüket, hogy a stratégiai autonómia eléréséhez elengedhetetlen a tagállamok számára elegendő beruházás biztosítása saját katonai képességeinek kiépítéséhez, amelyek hozzájárulnak a kollektív elrettentéshez és védelemhez.
   
Létfontosságúnak nevezik az olyan konkrét kezdeményezések végrehajtását, mint az állandó strukturált együttműködés (PESCO), a koordinált éves védelmi szemle (CARD) vagy az Európai Védelmi Alap. Kiemelik annak jelentőségét is, hogy az unió fellépjen "polgárainak biztonsága, érdekei és demokratikus értékei védelmében", és akár 5000 fős gyors bevetési képességet alakítson ki a különböző típusú válsághelyzetekre való válaszadás érdekében.
   
Közös felhívás keretében szorgalmazzák az azonnali humanitárius szünetet a Gázai övezetben, a humanitárius segélycsomagok gyors, biztonságos és akadálytalan eljuttatásának biztosítását.
   
Elítélnek minden terrorista cselekményt, elismerik Izrael jogát arra, hogy a nemzetközi joggal és a nemzetközi humanitárius joggal összhangban megvédje magát.
   
Követelik a túszok azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátását, és sürgetik az izraeli-palesztin békefolyamat újraindítását.
   
A dokumentumban hangsúlyozzák a nemzeti parlamentek és az Európai Parlament központi szerepét az Európai Unió demokratikus életében, amely biztosítja az uniós fellépések legitimitását és hallatja a polgárok hangját.
   
Egyúttal ösztönzik az európai polgárokat, hogy aktívan vegyenek részt Európa jövőjének alakításában, élve szavazati jogukkal a 2024. június 6-9. között sorra kerülő európai parlamenti választásokon.
   
Kifejezik továbbá elkötelezettségüket a parlamentek - mint a demokrácia fejlődését célzó nemzetközi stratégia kulcsfontosságú elemeinek - megerősítése mellett, és aláhúzzák, hogy a nemzeti törvényhozások hozzájárulnak a politikai stabilitáshoz, a biztonsági és védelmi képességekhez, a gazdasági fejlődéshez és a polgárok életminőségéhez.
   

 

MTI
  • Brüsszel diktatúrára tör
    Országainkra az Egyesült Nemzetek Szervezetének ügynökségei is nyomást gyakorolnak. Az ENSZ Nőkkel Szembeni Megkülönböztetés Felszámolásával Foglalkozó Bizottságának jelentése tavaly augusztusban megállapította, hogy a születendő élet védelme Lengyelországban a nők diszkriminációját és az emberi jogok megsértését jelenti.
  • Amikor a klíma lufi kipukkad
    Az amerikai elnökválasztás óta a „main-stream” módosulni látszik. Erre utal, hogy a nagy bankok egymással versenyezve hagyják el a Net-Zero límakartellt, és csoportosítják át a befektetéseiket a sokat szidott fosszilis energia bizniszbe. És ez bizony nagy baj, mert ha nem csurog a pénz a dekarbonizációra és a zöld energia programokra, akkor ez a hajó el fog süllyedni.
  • Akciók az információs hadviselésben
    Sajnos lesz elegendő erejük, hogy megvédjék az alvilági módszerekkel dolgozó, álhírgyártó „kollégáikat” – utal a szélsőbaloldali sajtóhálózatra Bánó Attila.
  • Orwell új világa
    Probléma lehet még a háborús hisztéria folyamatos fenntartása. Egyetlen szuper birodalom esetén ugyanis gondot okozhat, hogy nincs kivel háborúzni. Ki kell találni ezért olyan globális veszedelmeket, amelyek indokolttá teszik a rendkívüli állapot folyamatos fenntartását, szükség esetén pl. utazási korlátozások és/vagy kijárási tilalmak bevezetését, gázálarc vagy szájmaszk kötelező hordását, stb.
  • Botrányos dolgok Lengyelországban
    "Ha egy konzervatív, patrióta kormány tizedennyi gaztettet követne el, akkor Brüsszelben már az összes létező jogállamisági eljárást elindították volna, így viszont, hogy mindezt egy Brüsszelnek feltétlen hűséges kormány teszi, senki egy rossz szót sem szól" - hangsúlyozta Szijjártó Péter.
MTI Hírfelhasználó