Stratégiai jelentőségű, hogy újra magyar tulajdonba kerül a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér
Stratégiai jelentőségű, hogy újra magyar tulajdonba kerül a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér – mondta a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára a Facebookon hétfőn közzétett videójában.
2024. július 29. 11:56
Dömötör Csaba úgy fogalmazott: a budapesti reptér stratégiai jelentőségét jól mutatja, hogy az elmúlt húsz évben megháromszorozódott a forgalma és most újra a Covid-járvány előtti rekord-szinteket közelíti. A reptér nyereséget termel az országnak, az intézmény osztalékfizető képessége 30-35 milliárd forint, „tehát nem pénzt visz, hanem pénzt hoz az államnak” – hangsúlyozta az államtitkár. A kifutópályák még messze nem érték el a kapacitásuk maximumát, ezért még tovább bővülhet a forgalom – emelte ki. Hozzátette, a reptér milliók számára az ország kapuja, „15 millió utasról van szó, ami a jövőben akár meg is duplázódhat”. Alapvető érdek, hogy méltó legyen ehhez a ranghoz, és az eddigieknél jobban működjön – mondta.
A külföldi tulajdonosok eddig úgy vettek ki egy halom pénzt az üzemeltetésből, hogy az egyre szükségesebb fejlesztések rendre elmaradtak és nem épült új terminál – közölte az államtitkár, hozzátéve, hogy a terminál építésére most sor kerülhet. Kitért arra is, hogy a reptér megközelítési lehetőségét is javítani kell. Dömötör Csaba emlékeztetett rá, hogy a repteret a baloldali kormány 2005-ben privatizálta, „enyhe megfogalmazás szerint is, eléggé tékozló módon”. A reptér ugyanis már akkor évi 10 milliárdos nyereséget hozott, ami azóta csak nőtt – emelte ki.
Hozzátette, hogy a privatizációs bevételt a „akkori balos kormány szinte teljes egészében azonnal felélte”. Az ígért nagyarányú fejlesztések elmaradtak, helyette elbocsátásokra került sor, amikor Bajnai Gordon került az üzemeltető cég igazgatósági székébe – hívta fel a figyelmet az államtitkár.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Tusványos egyik panelbeszélgetésében az Európai Unió kereszténydemokrata gyökereit, jelenlegi állapotát és jövőbeli lehetőségeit vitatták meg. Ennek kapcsán beszélgettünk Nádor Koppány Zsomborral, a Szent István Intézet kutatási igazgatójával, aki a miniszterelnök-helyettes tanácsadója is.
Surján László, a KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Azbej Tristan, a Külgazdasági és Külügyminisztérium üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára új Facebook-bejegyzésében ismételten arra hívta fel a figyelmet, hogy a keresztények elleni támadások Európában már nem elszigetelt esetek, hanem egyre inkább mindennapossá váló jelenségek.