Meg kell sarkantyúzni a lovas kultúra fejlesztését
„Ország, melly fekvésére, éghajlatára, termékére és nemzeti lelkére nézve jó lovakat nevelni, Magyar Országnál különb nincs” – állapította meg Széchenyi István 1828-ban.
2024. augusztus 23. 14:21
Gyerekek a lovas ügyességi versenyen a XVII. Székelyföldi Lovas Ünnepen a gyergyószentmiklósi Krigel Lovaspályán 2024. augusztus 23-án. MTI/Veres Nándor
A Kárpát-medencei lovas programok támogatásával, a lovas kezdeményezések hálózatának megszervezésével erősíteni kell és vissza kell helyezni a világ élvonalába a magyar lovas kultúrát - hangoztatta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára pénteken Gyergyószentmiklóson.
Potápi Árpád János fővédnökként köszöntötte a XVII. Székelyföldi Lovas Ünnep résztvevőit, rámutatva: az ilyen népszerű rendezvények alapozzák meg a lovassportok tömegbázisát. Ennek jegyében indította el az államtitkárság a Kárpát-medencei lovas programot, és mindent megtesz azért, hogy 2025-ben a lovasokat, a lovas hagyományokkal foglalkozókat hálózatba kapcsolja.
"Számunkra az a legfontosabb, hogy a magyar közösségeket és a közösségek hálózatát nagyon erősre tudjuk összeszőni, ezek a szálak eltéphetetlenek legyenek" - szögezte le a nemzetpolitikai államtitkár.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
A KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
