Izlandtól Görögországig, a balti államoktól Portugáliáig mindenhol vannak ukrajnai menekültek. A Zelenszkij-rezsim politikájában nem bíztak.
2024. szeptember 14. 10:32
Az orosz-ukrán háború elől Ukrajnából menekülők a záhonyi vasútállomáson - MTI/Czeglédi Zsolt
Látványos térképet osztott meg Instagram-oldalán az Eurostat, amelyen az látható, melyik uniós országban hány olyan nem uniós polgár élvez menekült státuszt, aki az ukrajnai háború kitörése óta jött el Ukrajnából. Az adatokat 2024. július végén rögzítették, tehát elég frissek. Az Eurostat posztjában azt írja, az adatokat szolgáltató uniós országok közül a legtöbb ilyen személy Németországban van (1 110 600 fő), azt követi Lengyelország (976 205 fő), a harmadik helyen pedig Csehország van (369 610).
eurostat
Magyarországon a térkép szerint július 31-én 37160 ilyen személy tartózkodott, ám valószínűleg ennél több ukrajnai menekült lehet nálunk, mivel a térkép a nem uniós polgárokról szól. Magyarországra pedig sok ukrán-magyar kettős állampolgár jött, akik egyben uniós polgárok is. A térképen összesítés is található, mely szerint több mint 4 millió menekültről van szó EU-szerte.
A szélsőbal azon taktikája, hogy bődületeseket kell hazudni, és mire a hazugság kiderül, addig is rengeteget rombol, majd a kiderülés után is ott ragad a sár egy része az ártatlan áldozaton, nos ez a taktika aljas, de politikailag hasznos.
A három magyar város folyóiratainak művelődési akciója önmagában is nagyszerű, ám jelentősége szélesebb: vonzó mintát ad művelődésünk térbeli kiterjesztéséhez.
Németországban újabb vita bontakozott ki a keresztény gyökerek jövőjéről: a CDU egyik politikusa felvetette, hogy töröljék a Reformáció napját a munkaszüneti napok közül. Pedig Luther Márton öröksége nem csupán egyháztörténeti emlék, hanem az európai lelkiismeret és identitás egyik alappillére.
A magyar nemzet csak akkor tud csonkítatlanul fennmaradni, ha minden nemzetrésze fennmarad - mondta Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a Magyar Diaszpóra Tanács ülésén szerdán Budapesten.
Magyar Péter és a Tisza Párt országjáró körútjának újabb állomása Zala vármegyében zajlott, ahol a párt vezetője pár száz érdeklődő előtt beszélt a vidéki élet nehézségeiről, a korrupció elleni fellépésről és a politikai megújulás szükségességéről. A fórumokat kísérő reakciók azonban vegyesek: míg egyesek lelkesedéssel fogadták a Tisza üzenetét, sokan bizalmatlanul vagy kritikusan szemlélték a párt megjelenését.