mnb
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) konferenciaközpontjában, meghívott vendégek jelenlétében tartották meg Matolcsy György jegybankelnök új kötetének ünnepélyes bemutatóját. A The Green Booklet of Sustainability – a holistic guide to achieve a sustainable path for society & economics (A fenntarthatóság zöld füzete – holisztikus útmutató a társadalom és a gazdaság fenntartható útjának eléréséhez) című kiadvány a jegybankelnök fenntarthatósági témájú írásainak elméleti keretbe foglalását és értelmező továbbgondolását tartalmazza – jelentette a Magyar Nemzeti Bank a Gondolának..
A bemutatón megtartott előadásában Matolcsy György kihangsúlyozta, hogy a fenntarthatóságról, és azon belül is kiemelten a környezeti aspektusokról nem lehet eleget beszélni, hiszen jelentős változások zajlanak a világban. Mint elmondta, a jegybank szakemberei sok száz trendet elemeznek folyamatosan, és foglalkoznak a korunkat meghatározó megatrendekkel. Ezek közül is a jegybank elnöke kiemelt hármat, amelyek a legnagyobb kihívást jelentik napjainkban:
A technológiai forradalom, ami elhozta a mesterséges intelligenciát
A klímaváltozást, ami egyre inkább felgyorsul.
És a geopolitikai kihívásokat, amik az 1940-es és 70-es évek időszakának jellemzőit mutatják
Matolcsy György szerint olyan világ és hőmérsékleti viszonyok felé haladunk, amire utoljára sok ezer éve, az emberi civilizáció létrejötte előtt volt példa, és a fenntarthatóságot kizárólag a társadalmi, gazdasági, pénzügyi és környezeti kihívások rendszerszemléletű értelmezésével és együttes kezelésével érhetjük el. Ehhez viszont véleménye szerint világos jövő képre van szükségünk, amihez mérhető célokat kell társítanunk. A mérés, az adatok, az ezek alapján kirajzolódó visszacsatolások mind szükségesek ahhoz, hogy lássuk intézkedéseink hatékonyságát és a fejlesztendő pontokat.
Beszédének végén a jegybankelnök kiemelte, hogy a központi bankoknak a zöld átmenet élére kell állni, és bejelentette, hogy az MNB két új zöld kezdeményezés 2025-ös elindítását tervezi: a lakossági zöld hitelezés feltételeit könnyítő intézkedéseket, és egy zöld kötvényprogramot a vállalatok számára.
Kandrács Csaba az MNB alelnöke előadásában hangsúlyozta, hogy a kedvezőtlen demográfiai folyamatok, a termelékenységi problémák, a túlzott eladósodottság és a gazdasági működés környezet-károsításának kezelése külön-külön is komoly feladatot jelentene, egyidejű jelenlétük viszont hatalmas kihívás. Megerősítette a jegybank elnökének üzenetét, miszerint a jelen folyamatainak megértéséhez a korunkat befolyásoló megatrendek és a történelmi-gazdasági ciklusok vizsgálata elengedhetetlen. Az alelnök kiemelte: a kötet megjelenésének aktualitását erősíti, hogy mára a klímakockázatok és a társadalom előtt álló kihívások már elértek arra a pontra, hogy a jegybank alapfeladatainak teljesítését – az ár- és pénzügyi stabilitás fenntartását – is alapvetően érintik.
A szerző előadását követően egy kerekasztal-beszélgetésre került sor, amiben Kolozsi Pál, a Magyar Nemzeti Bank igazgatója, Holczinger Norbert és Szalai Ákos főosztályvezetők vettek részt, a moderátor pedig Sárvári Balázs az MNB vezető kutatója volt. A beszélgetésen elhangzott, hogy előrejelzések szempontjából a környezeti fenntarthatóság egy nehéz kategória, hiszen nem lehetünk benne biztosak, hogy pontosan mit hoz a jövő. Ennek ellenére már most cselekednünk kell, és ehhez ad jó fogódzkodókat a jegybank elnökének új kötete, ami egy új, hollisztikus megközelítést kínál, és erős vízió megteremtését sürgeti. Kolozsi Pál hangsúlyozta, a jegybank új kötete abban is jelentős segítséget nyújthat, hogy az életközpontú szemlélet felé mozdítsa el a közgazdaságtudomány és a gazdasági szereplők gondolkodását, olyan új szempontokat adjon, amelyek új felfedezésekre adhatnak lehetőséget – zárul a Magyar Nemzeti Bank Gondolához elküldött jelentése.
-
Jelen van az ortodox kereszténység és a dél-amerikai római kereszténység. Jelen van az iszlám. Jelen van Kína és annak afrikai gondozott államai. Jelen van a hindu civilizáció.
-
Brutális, kíméletlen szellemi rombolás kell ahhoz, hogy egy kultúra ezt a képességét elveszítse s az adott népet, nemzetet elveszejtse. Nálunk ez az elveszejtés 1900-ban kezdődött.
-
Semjén Zsolt a közelgő romániai választás kapcsán azt kérte, mindenki, akinek van román állampolgársága és Magyarországon él, adja le szavazatát vagy a konzulátuson vagy otthon. Minden szavazatra szükség van, hogy az RMDSZ meghatározó erő legyen és adott esetben kormányra kerülhessen.
-
A számok jól mutatják, hogy nekünk, magyaroknak gondolkodnunk kell, a saját magunk logikájából és érdekeiből kiindulva egy saját út megtalálásán, mert ebben a pillanatban Európa nem képes arra, hogy kialakítson egy olyan stratégiát, amellyel visszanyerheti a versenyképességét – mondta a miniszterelnök.
-
Orbán Viktor arról beszélt: a magyar rendszerváltás utáni időszakot az a gondolat uralta, hogy nemcsak azért érdemes nyugatra tekintenünk, mert ott jobban élnek, hanem azért is, mert egy olyan önkorrekciós politikai-gazdasági rendszert fedeztek fel valamikor a XVII. századtól kezdődően, amely hosszú távon garantálja stratégiai biztonságunkat.