Kalmár Ferenc emlékeztetett arra, hogy a Székely Nemzeti Tanács 2012-ben nyilvánította a székely szabadság napjává március 10-ét. Ezen a napon végezték ki 1854-ben a marosvásárhelyi Postaréten Török Jánost, Gálffy Mihályt és Horváth Károlyt, akik társaikkal együtt a Habsburg-uralom megdöntését és Magyarország függetlenségének kivívását "tűzték zászlajukra".
2025. március 10. 00:00
Kalmár Ferenc a Hősök terén - MTI/Balogh Zoltán
A székely vértanúk az összmagyarság hősei, akik példát mutattak a magyar nép hazaszeretetéről, bátorságáról, nyelve, kultúrája és identitása iránti tiszteletéről - hangsúlyozta a Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszteri különmegbízottja vasárnap a székely szabadság napja alkalmából tartott megemlékezésen Budapesten.
Kalmár Ferenc emlékeztetett arra, hogy a Székely Nemzeti Tanács 2012-ben nyilvánította a székely szabadság napjává március 10-ét. Ezen a napon végezték ki 1854-ben a marosvásárhelyi Postaréten Török Jánost, Gálffy Mihályt és Horváth Károlyt, akik társaikkal együtt a Habsburg-uralom megdöntését és Magyarország függetlenségének kivívását "tűzték zászlajukra".
A miniszteri biztos szerint a ma élő székelyeknek ez a nap nemcsak a közös emlékezés napja, hanem az összetartozásé, a tudatos, közös fellépésé, a nemzeti önrendelkezésé is.
Incze Árpád, a Székelyföldért Társaság elnöke emlékeztetett arra, hogy 2019-ben elindulhattak a Székely Nemzeti Tanács európai polgári kezdeményezéséhez az aláírásgyűjtések, amellyel azt szeretnék elérni, hogy az unió támogassa az őshonos nemzeti kisebbségeket.
Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Szövetség elnöke szerint amikor egy-egy történelmi pillanatot felidézve összegyűlünk, a múlt, a jelen és a jövő hármasának együtt kell áthatnia gondolatainkat.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Surján László, a KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.