Nem hiába mondta Habsburg Ottó: Mi magyarok sohasem voltunk idegenek Bécsben. Tehát illik ilyen szemmel tekinteni az osztrák fővárost, amely a magyar királyok rezidenciájaként évszázadokon keresztül a magyar királyság székesfővárosának egész sor feladatkörét látta el – mutat rá Deák Ernő.
2023. május 3. 00:16
Deák Ernő, a Bécsi Napló Európa-érmes főszerkesztője az Aranytíz központban – Botár Gergely felvétele
Útkeresés a jövőbe – Betakarított tanulmányok, értekezések, értékelések. Ezzel a címmel jelent meg Deák Ernő Európa-érmes bécsi újságíró új, 900 olalas kötete. A művet a budapesti Aranytíz központ lovagtermében mutatták be. A Bécsi Napló legendás főszerkesztőjét kérdezte a Gondola.
– Főszerkesztő úr, miért fontos az, hogy egy újságíró a jövőbe vezető ösvényre lépjen, és könyvekben is nyomot hagyjon az utókornak?
– Lényegében szürke hétköznapokból, banalitásokból áll az emberi élet. Mindez szerencsés eset, a rendkívüli események ugyanis arra engednek következtetni, hogy drámai fordulatokat, sőt tragédiákat is rejtegetnek a hétköznapok. Éppenséggel mégis a rendkívüli események azok, amik tartósan rányomják bélyegüket életünkre. Az ezekből adódó tanulságok jövőbe mutató ösvények. Feljegyzésük azért fontos, hogy kellőképpen ügyeljünk rájuk. Ezek különös értéke abban rejlik, hogy akár ösztönösen is az íródeák még ha naplót vezet is, tulajdonképpen másoknak írja, ami az egyén és közösség közötti legfontosabb kapocs.
A jövő útjaira vet fényt Deák Ernő kötete – becsinaplo.eu
– Bécs részben mindig is magyar város volt, miért és hogyan kell ezt tudatosítanunk Lajtán inneni magyarjainkban is?
–A megállapítás találó, csakhogy a legtöbb magyar ezt nem veszi figyelembe. Történészként nekem is nem csekély idő- és energiabefektetésbe került, míg sikerült fényt deríteni a magyar Bécs igen gazdag múltjára. Sajnos máig nem sikerült ezt könyvben megírni, bár nagyon sok adattal szolgálhatunk nemcsak az ausztriai, de a Lajtán inneni magyarjainknak is. Nem hiába mondta Habsburg Ottó első itteni eladásában: Mi magyarok sohasem voltunk idegenek Bécsben. Tehát illik ilyen szemmel tekinteni az osztrák fővárost, amely a magyar királyok rezidenciájaként évszázadokon keresztül a magyar királyság székesfővárosának egész sor feladatkörét látta el.
Dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Deák Ernő kötetét méltatja az Aranytíz központban – Botár Gergely felvétele
– Ritkaság, hogy új kötetről miniszterelnök-helyettes mondjon méltatást. Dr. Semjén Zsolt kereszténydemokrata politikus ezt megtette. Ez hogyan pörgeti fel a Bécs-Budapest tengelyt?
– Semjén Zsolt nem első ízben vállalta könyveim bemutatóját. Régi a vele való kapcsolat; valamikor Mosonmagyaróváron kezdődött, ott ünnepeltük a müncheni Kovács K. Zoltán 85. születésnapját. Ez a könyvbemutató talán nem pörgeti fel kimondottan a Bécs-Budapest tengelyt, de gondoskodunk róla, hogy tengelytörésre ne kerüljön sor. Az együtthaladás érdekében sokat és folyamatosan kell munkálkodnunk. Ezért is fontos, hogy akár ilyen szinten is politikusok és civilek szót értsenek egymással, együtt haladjunk, egymásért, nem egymás ellen.
Magyarországon a hálózat működtetői, a birodalom spionjai nem tudnak elbújni; mi lelepleztük őket. Magyarországon annak nevezzük a dolgokat, amik valójában: az ügynököt ügynöknek, a hazafit hazafinak. Ezért gyűlölnek minket, ezért kiáltottak féktelen bosszút a magyarok ellen.
Eddig egymagam álltam ott az útjukban, mint a kínai tankok előtt a Tienanmen téren a híres régi felvételen az egy darab ellenálló kínai, most azonban már 2 millió 200 ezren álltunk itt az úton, és mondtuk azt, hogy erre nem vezet út" - fogalmazott Orbán Viktor.
A harmadik magyar űrhajóssal beszélget a miniszterelnök. Kapu Tibor a Nemzetközi Űrállomáson második magyarként van jelen, 2009-ben ott járt Simonyi Károly, a második magyar űrhajós.
"Rég nem hibázott ekkorát az ellenzék. A hangos szervezkedés, a felvállalt törvénysértések, s az intenzív jelenlét miatt az ellenzék eggyé vált a Pride-dal, amelynek támogatása kisebbségi álláspont Magyarországon" – fogalmaztak.
Simonyi honlapján az egyik érdeklődő megkérdezte: ha csak egy magyar nyelvű könyvet vihetne magával az úrhajóban, melyik lenne – Válaszul Jókai MórA jövő század regényét említette, amely Verne Gyula híres műveivel egy időben készült, és szerinte egy korai science fictionnak is tekinthető. De azt is hozzá tette: ha lehet, Madách Imre Az ember tragédiája is helyet kapna a könyvtárában.