visegradinsight.eu

Huszonhat európai uniós tagország állam-, illetve kormányfője szerint az Európai Bizottságnak fel kellene gyorsítania Ukrajna uniós csatlakozási folyamatát - derül ki a vezetők csütörtöki brüsszeli tanácskozásáról közzétett zárónyilatkozatból. Homa János újságírónak, az Agria főszerkesztőjének tett föl kérdéseket a Gondola.

- Főszerkesztő úr, a 26-ok megerősítették, hogy az EU folytatja Ukrajna katonai, gazdasági és diplomáciai támogatását, különös tekintettel a védelmi képességek fejlesztésére. Ez a szépen hangzó szöveg több tízezer ukrán és orosz fiatalember halálba küldését jelenti. Jól fizetett, diplomás embereknek hogyan nem lehet magukhoz való eszük?

- Kezdjük a tényekkel: 2013-ban az ukrán parlament nagy többséggel megszavazta a nyugati integráció fontos lépésének tekintett társulási megállapodást az Európai Unió és Ukrajna között, Oroszország azonban válaszul szankciókkal fenyegette meg az országot. Az ukrán elnök, Viktor Janukovics a parlamenttel szembe menve bejelentette, hogy nem írja alá a megállapodást, és helyette Oroszországgal és az Eurázsiai Gazdasági Unió országaival szeretne szorosabb kapcsolatokat kialakítani. 2014 februárjában Ukrajnában tüntetéssorozat kezdődött, amelynek során az EU-párti tüntetők megdöntötték az oroszbarát Viktor Janukovics elnök uralmát. Erre válaszul Oroszország harcok nélkül megszállta a Krím-félszigetet, majd annektálta a területet. Eközben Ukrajna keleti, jelentős orosz lakossággal rendelkező területén oroszpárti tüntetések törtek ki, amelyek fegyveres felkelésbe torkolltak. A kirobbanó kelet-ukrajnai háborúban Oroszország nemhivatalos támogatásával az orosz szeparatista milíciák erői harcoltak az ukrán hadsereg ellen, és a Donbasz régió egy részén két de facto „független” államot hoztak létre, a Donyecki és a Luganszki Népköztársaságot. A minszki egyezmények aláírása után a háború csak rövid időre csendesedett el. De egyértelművé vált, hogy a megállapodás egyetlen passzusát sem tartotték be az ukránok, akiknek vezetői az oroszok minden tiltakozása ellenére be akart lépni az EU-ba, s a NATO-ba. Aztán 2022. február 24-én Vlagyimir Putyin orosz elnök nyílt háborút indított Ukrajna ellen. Eközben Ukrajna 2022. február 28-án nyújtotta be az Európai Unióhoz való csatlakozási kérelmét. A csatlakozás egy több lépésből álló folyamat, amelynek során az országnak számos feltételt kell teljesítenie, mielőtt teljes jogú taggá válhat. A showmanként, szinkronszínészként, parodistaként dolgozó Zelenszkij 2019-ben kezdte el politikai pályafutását, miután megnyerte az ukrán elnökválasztást. Nemzetközi megfigyelők Ukrajnát a »részben szabad«, hibrid rezsim kategóriájába sorolják, ahol magas szintű korrupció jellemző és a média függetlensége sem biztosított. Egyértelművé vált, hogy Ukrajna alkalmatlan az uniós tagságra és a NATO csatlakozásra. Ráadásul a 2014. évi ukrán nyelvtörvénynek köszönhetően a nem többségi területeken, ahol a kisebbségek, így a magyarok aránya 10 és 50 százalék között van, gyakorlatilag teljes a jogfosztás, mivel a jelenleg hatályos egyéb törvények 50 százalék fölött teszik lehetővé az anyanyelv használatát. Ilyen keretek, ilyen körülmények között folyik a háború, amelyben egyesek szerint már többszázezren haltak meg, illetve szenvedtek súlyos sérüléseket, váltak nyomorékká ukrán férfiak. Ez is jelzi, hogy békére kellene törekedni, s a békés megoldásokat kellene keresni, hiszen egyértelművé vált, hogy két szláv, magát testvérnek tartó állam háborúja értelmetlen. Bevallom őszintén, jómagam elhittem, hogy Trump amerikai elnök képes lesz elérni, hogy békét kössenek a hadban álló felek. Most úgy tűnik, hogy az EU vezetőinek sunyi biztatására mégis egyre távolibbra kerül a béke. Erre nincs más magyarázat, mint az, hogy a nyugat európai politikusok a fegyvergyárak érdekeit képviselik.

- A zárónyilatkozat szerint a tagállami vezetők megerősítették Ukrajna azon jogát, hogy "saját sorsát szabadon válassza meg" az ENSZ Alapokmánya és a nemzetközi jog alapján. Ugyanezek a hófehér lelkű vezetők egy szót sem szóltak akkor, amikor Ukrajna nem tartotta be a minszki, nyugat-európai politikusok által is megerősített határozatokat, és ezzel háborút provokált. Miért fordul fel a gyomrunk?

- A vakok előtt is világossá vált, hogy Ukrajna hogyan provokálta ki a háborút. Ebben benne volt az orosz és ne hallgassuk el, a többi – így a magyar –kisebbséggel való bánásmód. A nyelvtörvény… Majd 2014-ben valóban született egy megállapodás Minszkben, amelyben az ukránok elfogadták, hogy pédául a Donbászi területen önállóságot kapnak a többségében orosz nyelvűek. Aláírták a fegyverszünetet, de egy napig nem tartották be. Ekkor derült ki, hogy az ukránokkal nem lehet semmiben sem megállapodni, mert semmit nem tartanak be. Azaz, az ukránok megbízhatatlanok. Tapasztalhattuk azt is, hogy ezután is, 2022 után is több alkalommal is lehetősége nyílt volna Ukrajnának békét kezdeményezni, de nem éltek a lehetőséggel, miközben egyre rosszabb és rosszabb helyzetbe sodorják magukat. Nem mehetünk el szó nélkül amellett sem, amit Trump mondott, hogy az ukrán vezetők az Ukrajnának adott támogatások egyharmadával sem tudnak elszámolni, mert abban a korrupt országban a pénz nagyobbik részének lába kelt. Láttuk, hogyan fogják el Ukrajnában azokat a hadköteleseket, akik szegények lévén nem képesek kivásárolni magukat. S láttuk, hogy küldik ki őket a harcokba ágyútölteléknek. Tudjuk azt is, hogy a Kárpátaljai magyarok egy jelentős részét, hogyan sorozták be. S természetesen sokukat koporsóban küldték haza, ha egyáltalán haza kerülhettek. Ha valamiért felfordul az ember gyomra, az az, hogy a nyugat-európai politikusok ahelyett, hogy megelégelték volna a nagy véráldozatot, a sok árván maradt gyereket, az értelmetlen okok miatt megölt férfiakat, s békét kezdeményezett volna, még ők biztatják a háború folytatására Zelenszkijéket, akik úgy látszik, nem elég önállóak ahhoz, hogy azt mondják: ezt nem szabad folytatni! Ennyi ember életével nem lehet játszani!

- Az EU kész újabb, főként az energiaszektort célzó szankciókat bevezetni. Ezt a kifejezetten magyarellenes döntést olyan figurák hozták, akiknek országát soha nem érintette az orosz energiaexport, ráadásul az „Európai Unió" név mára a korrupció rokonértelmű kifejezésévé vált. Kitömött zsebű köztörvényesek akarják a magyar gazdaságot összedönteni. Miért van okunk az aggodalomra?

- Van okunk aggodalomra, hiszen a békétlenség hívei, a fegyvergyárak politikában forgolódó zsebesei figyelmen kívül hagyják az emberek millióinak békeóhaját. Mindent egy lapra tesznek fel. Nem képesek még önmaguknak sem bevallani, hogy azok a szankciók, amelyeket az oroszok ellen hoztak, elsősorban az uniós tagországoknak okoztak gondot. Hazánkat tönkre tenné az orosz energiaexport felszámolása. Nagyon nagy a baj, mégis úgy érzem, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek a fellépése a brüsszeli bürokratákkal szemben nem hiábavaló. Ezt bizonyítja a Patrióták rohamosan bővülő mozgalma. Fontos, hogy minden békeszerető ember ki merjen állni a béke mellett, s ezt fel is merje vállalni. Mert akkor a brüsszeli bürokraták előtt is egyértelművé válik, hogy zsákutcába vitték az EU-t. Hogy nagyon becsapták az embereket.

Molnár Pál