A Lajtától a Berecki-havasokig, a Dunajectől a Tengermellékig... Az elmúlt években 600 ezer magyarországi diák jutott már el a külhoni területekre, idén is tehát határtalanul osztálykirándulás, határtalan magyarság - tette hozzá.
Az elmúlt napokban nagy hullámokat kavart a miniszterelnök kötcsei mondata: „semmi nem lesz elfelejtve”. Az ellenzéki tábor és a „Tisza-párt” szimpatizánsai azonnal fenyegetést láttak benne, és kommentcunamival próbálták a közösségi médiában elérni, hogy félelmet és felháborodást keltsenek. Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár szerint világos volt a miniszterelnök kötcsei üzenete, aki a munkáról beszélt, nem fenyegetőzött.
Nacsa Lőrinc az MTI-nek telefonon nyilatkozva felidézte: a Főtér Fesztivál Nagybánya és Máramaros megye legnagyobb magyar rendezvénye, melyet 2006 óta szerveznek meg. Úgy fogalmazott, "óriási dolog", hogy a szórványban a magyar közösségnek van egy ilyen régóta és jól működő kulturális, zenei és közösségi fesztiválja. Ezt a magyar kormány is támogatja immár 15 éve - tette hozzá.
Nacsa Lőrinc szerint folytatni kell azt a munkát, amelyben "minden magyar felelős minden magyarért", éltetni kell azt a szellemiséget, amely a határok túloldalán nem idegen földet, hanem a ma élő magyarság szülőföldjét és hazáját is látja.
Nacsa Lőrinc felidézte, augusztus 20-át az aktuális politikai érdekeknek megfelelően sokszor megpróbálták megváltoztatni, más jelentéstartalommal megtölteni, átnevezni, de valódi értékét sosem tudták kitörölni a magyar emberek szívéből.
Nacsa Lőrinc ismertette, a Kótyuk István nyelvi akadálymentesítő tanfolyamra jelentkezők magyar mint idegen nyelv és ukrán mint idegen nyelv képzésben vehetnek részt. A program megvalósításában összesen 72 pedagógus működik közre.
A Tusványos az a hely, ahol lehet eszmét cserélni, inspirálódni, vitatkozni, világot megváltó gondolatokat megosztani, de a legfontosabb, hogy az itt születő gondolatokból, közös nemzetpolitikai cselekvés legyen - jelentette ki a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára szerdán Tusnádfürdőn, a 34. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor megnyitóján.
Nacsa Lőrinc a XI. Magyarok Országos Gyűlésén arról beszélt, hogy a találkozó három napján a nemzetpolitika, a közösségi összefogás, illetve olyan sorskérdések, mint a demográfia vagy a fiatalok, az ifjúság jövője is szóba kerül majd, amelyek Magyarország kormánya számára is elsődleges jelentőségűek az egész nemzet szempontjából.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Surján László, a KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
