Az EU-nak támogatnia kell Trump békekezdeményezését
Bóka János kiemelte, a magyar álláspont szerint a háború mielőbbi befejezéséhez azonnali tűzszünetre és érdemi béketárgyalásokra van szükség. Jelenleg egyetlen komolyan vehető békekezdeményezés van, mégpedig Donald Trump amerikai elnöké.
2025. április 2. 08:30
Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter sajtótájékoztatón Budapesten 2025. április 1-jén. MTI/Balogh Zoltán
Magyarország szerint az Európai Uniónak támogatnia kell Donald Trump amerikai elnök békekezdeményezését az orosz-ukrán háború lezárására - mondta Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter kedden Budapesten, miután tárgyalt osztrák partnerével, Claudia Plakolm tárca nélküli miniszterrel.
Bóka János kiemelte, a magyar álláspont szerint a háború mielőbbi befejezéséhez azonnali tűzszünetre és érdemi béketárgyalásokra van szükség.
Jelenleg egyetlen komolyan vehető békekezdeményezés van, mégpedig Donald Trump amerikai elnöké, Magyarország szerint pedig az uniónak támogatnia és előmozdítania kell ezt, nem hátráltatni.
A miniszter beszámolt arról is, hogy tájékoztatta osztrák kollégáját arról, miszerint Magyarországon a kormány kezdeményezésére véleménynyilvánító szavazásra kerül sor Ukrajna uniós tagságával kapcsolatban.
A szavazás nyílt és őszinte vitára ad lehetőséget Ukrajna tagságának előnyeiről és hátrányairól, az eredmény pedig a magyar kormány számára meghatározó lesz - fűzte hozzá Bóka János.
A miniszter elmondta, az európai uniós ügyekért is felelős Claudia Plakolmmal egyetértettek abban, hogy az EU külső határainak a jelenleginél hatékonyabb védelme kiemelkedően fontos, és beszéltek arról, hogyan lehetne új, innovatív megoldásokkal működőképessé tenni az EU migrációs és menekültpolitikáját.
A témával kapcsolatban Bóka János megjegyezte, hogy Magyarország megítélése szerint kettős mércét alkalmaznak az uniós intézmények a magyarokkal szemben, a hatékony határvédelemért ugyanis nem támogatást, hanem napi egymillió eurós bírságot kap Magyarország.
Beszéltek továbbá a következő hétéves EU-s költségvetésről, a Nyugat-Balkán európai integrációs perspektívájáról, az unió versenyképességének javításáról, valamint arról is, hogyan tudnának együttműködni az egyre erősödő európai antiszemitizmussal szemben - közölte a miniszter.
Claudia Plakolm arról beszélt, hogy Magyarországot és Ausztriát nemcsak egy közös kulturális- és élettér, hanem nagyon szoros gazdasági kapcsolatok, egyben pedig mély barátság is összeköti, amely kiállja azt is, ha bizonyos dolgokban nem értenek egyet.
Példaként a menekültügyi és migrációs paktummal kapcsolatban eltérő véleményeket említette. Mint mondta, Ausztria számára ez egy rendkívül fontos lépés volt, ugyanis régóta szorgalmazta, hogy európai szinten újragondolják a bevándorlási politikát és vegyék komolyan és tudomásul a kihívásokat, amelyekkel egyebek között Ausztria is szembesült.
"A mi szempontunkból a migráció továbbra is az egyik nagy kérdés, (...) amellyel az EU-nak foglalkoznia kell. És abban is egyetértünk, hogy nem lehet több illegális migráció az Európai Unióba" - hangsúlyozta.
Beszélt arról is, hogy az uniós bővítést illetően Ausztria egyértelműen támogatja a hat nyugat-balkáni ország integrációját.
Benjámin Netanjahu magyarországi látogatására vonatkozó újságírói kérdésre felelve Bóka János elmondta, hogy szerdán várják az izraeli kormányfőt, aki a magyar miniszterelnök meghívására érkezik Magyarországra.
Hangsúlyozta, hogy Magyarország és Izrael között közös geopolitikai megfontolásokon, érdekeken, valamint mély történelmi és kulturális kapcsolatokon alapuló stratégiai partnerség van. A látogatás és a meghívás mögötti elgondolás az, hogy megnézzék, hogyan lehet ezt a stratégiai partnerséget a jövőben erősíteni és fejleszteni.
Plakolm pedig arról szólt, hogy Ausztria véleménye változatlan, számára érthetetlen a Nemzetközi Büntetőbíróságnak (ICC) az izraeli miniszterelnök ellen kiadott elfogatóparancsa. Hozzátette, hogy az ICC sem tett jót magának ezzel, ami a hitelességét illeti.
Az lenne ésszerű, ha nem akarnánk a faanyagokat műanyagokkal kiváltani, éppen ellenkezőleg, minél több műanyagot kellene kiváltani fával. Csakhogy egy ilyen politikai döntéshez nagyon hiányzik valami a közéletből, ez pedig a „Józan Paraszti Ész”.
Franciaország 2023-ban kiutasított egy 39 éves üzbég migránst az Emberi Jogok Európai Bíróságának tiltása ellenére. Görögország szintén figyelmen kívül hagyja a Bíróság egyes ítéleteit, amikor a migránsokat Törökországba toloncolja vissza polgárainak védelmére hivatkozva.
A válogatott sorozatban másodszor, története során hatodszor játszhat világbajnoki döntőt, szerdai ellenfele a világkupa-győztes görög csapat lesz, amelyet a csoportkör nyitányán, tíz nappal ezelőtt 10-9-re legyőzött.
Számos nyomásgyakorló szervezetet támogatnak a forrásból, hazánkban többek között a Magyar Helsinki Bizottság, a Menedék - Migránsokat Segítő Egyesület és a Szubjektív Értékek Alapítvány is részesült a pénzekből.
Ugyan miért lenne lényegesen nehezebb dolga a magyar bajnokság második helyezettjének egy görög vagy egy izraeli csapat ellen? Ennyire nulla az NB I, hogy még az ezüstérmesnek is be kell rezelnie egy kelet-európai vagy egy ázsiai csapattól?