Azbej Tristan: a kormány 25 ezer dollár humanitárius gyorssegélyt nyújt a nigériai Benue állambeli keresztények megsegítésére
Magyarország kormánya a Hungary Helps Programon keresztül 25 ezer dollár humanitárius gyorssegélyt nyújt a megtámadott nigériai Benuel állambeli keresztények megsegítésére - közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára csütörtökön, a Hungary Helps kenyai missziójának harmadik napján a közösségi oldalára felöltött videójában.
2025. június 19. 14:44
Azbej Tristan azt mondta: "a nigériai Benue Államban a makurdi katolikus egyházmegye területén keresztény belső menekültekre támadtak, olyan emberekre, akik már eleve az erőszak elől menekültek el". Rájuk rátámadt egy szélsőséges terrorista csoport.
"Azóta kapjuk az egyre borzasztóbb híreket, megtudtuk azt, hogy több mint 200 embert mészároltak le kegyetlen brutalitással. Belső menekülttáborokban próbálták átvészelni a következő időszakot, templomokba húzódtak vissza, így sem kerülhették el azt a támadást, ami során válogatás nélkül gyermekeket, nőket, férfiakat bozótvágó késekkel, más fegyverekkel öltek meg" - mondta az államtitkár.
Azbej Tristan közlése szerint a tragikus és nem egyedülálló eset kapcsán két fontos dolgunk van: egyrészt el kell ismernünk és el kell ismertetnünk a világgal, hogy a keresztényeket a világ számos országában üldözik.
Nigériában tavaly több mint 4000 keresztényt gyilkoltak meg, és ezt a tényt nagyon sok helyen nyugaton segélyszervezetek, nyugati kormányok tagadják.
"Véget kell vetni ennek a tagadásnak. Magyarország kormánya kiáll az üldözött keresztények mellett, és megköveteli azt, hogy a nemzetközi közösség a keresztény életeket és az emberi méltóságot is megvédje. A keresztény emberek megsegítésében is jó példával szeretnénk elöl járni" - mondta.
Az államtitkár a jelenleg is zajló kenyai Hungary Helps-misszióról elmondta: Kenyával kapcsolatban - ahogy Afrikával kapcsolatban is - a kormány hozzáállása az, hogy a segítséget kell odavinni, ahol a baj van, nem pedig a bajt a migráción keresztül Európába hozni.
"Ezért látogatjuk most végig azokat a helyszíneket, ahol a Hungary Helps Programon keresztül az itt élő nélkülöző embereket támogatjuk, például a kenyai főváros nyomornegyedében keresztény missziók támogatásával nagyon nehéz helyzetben lévő emberek és gyermekek számára nyújtunk például oktatást, valamint a tiszta ivóvizet nyújtó létesítmények létesítését. Annak érdekében, hogy a kenyai emberek, akár a vidéki emberek is a saját hazájukban találják meg a jövőjüket, és ne pedig Európába vegyék az irányt" - közölte.
Hozzátette, hogy agrárfejlesztési programot is támogatnak, ezeknek a programoknak az eredménye sikeres.
"Nagyon nehéz sorsokat sikerült jobbá fordítani, életveszélyben levő emberek életét sikerült megóvni, és hozzájárultunk ahhoz, hogy a kenyai ifjúság a saját hazájában tervezi a jövőjét" - fogalmazott az államtitkár.
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
A Szentírás terjesztésében – ami alapvető keresztény feladat, misszió – történelmi fordulat következett be: először olvasnak világszerte többen digitális Bibliát, mint nyomtatott példányt – derül ki a United Bible Societies (UBS) legfrissebb, 2024-es statisztikai jelentéséből.
A kereszténydemokrácia aktuálisabb, mint valaha – ezt tükrözi többek között Robert Francis Prevost, azaz XIV. Leó pápa névválvasztása is. (Elődje, XIII. Leó pápa volt az, aki az 1891-es Rerum novarum enciklikájával lerakta az egyház modern társadalmi tanításának alapjait, amely a munka, a tőke és a társadalmi igazságosság összefüggéseit tárgyalja a „hódító” liberalizmus és szocializmus korszakában).
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.