Az Európai Unió a háború kitörése óta, tehát úgy, hogy Ukrajna még nem tagja az EU-nak, már legalább 138 milliárd eurós támogatásban részesítette az országot, ez majdnem annyi, mint az Európai Unió egyéves költségvetése, és ez még nem foglalja magában azt a legalább 500-600 milliárd eurós támogatást, ami Ukrajna újjáépítéséhez lenne szükséges - fejtette ki a miniszter.
2025. április 25. 10:38
Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter beszédet mond az Alapjogokért Központ és az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány Central European Summit című nemzetközi konferenciáján a Várkert Bazárban 2025. április 15-én. MTI/Hegedüs Róbert
Nincs pénz Ukrajna uniós tagságára - közölte az európai uniós ügyekért felelős miniszter csütörtökön, Facebook-bejegyzésében.
Bóka János azt írta, hogy Ukrajna Európa egyik legszegényebb országa, a háború kitörése előtti, 2020-as adatok szerint az egy főre eső GDP Ukrajnában 3285 euró volt, míg Magyarországon 14 370 euró, vagyis az ukrajnai érték négyszerese.
Hangsúlyozta, hogy minél szegényebb egy tagállam, annál jelentősebb uniós támogatásban részesül.
Az Európai Unió a háború kitörése óta, tehát úgy, hogy Ukrajna még nem tagja az EU-nak, már legalább 138 milliárd eurós támogatásban részesítette az országot, ez majdnem annyi, mint az Európai Unió egyéves költségvetése, és ez még nem foglalja magában azt a legalább 500-600 milliárd eurós támogatást, ami Ukrajna újjáépítéséhez lenne szükséges - fejtette ki a miniszter.
"Az EU költségvetése azonban nem növekszik, így a magyar embereknek járó támogatások jó része is Ukrajnában kötne ki" - hívta fel a figyelme Bóka János.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
A politikai agónia megkezdődött, és az elhúzás helyett felgyorsulni látszik. A józanabbak már azon ügyködnek, hogy legalább a látványos összeroskadást megelőzzék. Igyekeznek Patyomkin falat összemalterozni a látvány eltakarására.
Tusványos egyik panelbeszélgetésében az Európai Unió kereszténydemokrata gyökereit, jelenlegi állapotát és jövőbeli lehetőségeit vitatták meg. Ennek kapcsán beszélgettünk Nádor Koppány Zsomborral, a Szent István Intézet kutatási igazgatójával, aki a miniszterelnök-helyettes tanácsadója is.
Surján László, a KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
