Az Országgyűlés alelnöke a Székelyudvarhelytől tizenkét kilométerre található Hargita megyei község Szent Kereszt Megtalálása Plébániájának búcsús ünnepén vett részt, amelyet Kerekes László gyulafehérvári segédpüspök celebrált. Ezt követően az udvarhelyszéki település egykori templomépítő plébánosának, Sebestyén Mózesnek (1858-1918) avattak szobrot munkássága előtti tisztelgésként.

 

Dr. Latorcai János beszédében úgy fogalmazott: a szoborállítással olyan ember emléke előtt tisztelegnek, „akinek nemcsak az élete, hanem a halála is üzenet az utókornak”. Ez az üzenet, hogy Krisztus követőinek kell maradni, „mert aki kitart Krisztusban, az megmarad, aki kiveti Krisztust magából, az elvész” – tette hozzá. Rámutatott: az atya ezért fogott templomépítésbe a vészterhes időkben. És a templom elkészült, bár az életét áldozta érte, halotti bizonyítványa szerint ugyanis „a bolsevizmus szellemétől elárasztott katonák meggyilkolták” – emlékeztetett.

– mondta Dr. Latorcai János. Felidézte, hogy 1918-ban, az első világháború végéhez közeledve „a budapesti vérszomjas szocialisták szétküldték az elvtársaikat a Kárpát-medencébe, hogy uszítással és erőszakra való bujtogatással felforgassák” az ország belső rendjét. 

 

A budapesti izgatók és felforgatók egy zetelaki társukat küldték vissza szülőfalujába, hogy „felszítsa a gyűlölködés lángját és ledöntse fizikai és lelki értelemben egyaránt az összetartozás támpilléreit”. Méltatlan volna kiejteni az agitátor és kiképzői nevét; ezeknek

– fogalmazott a KDNP-s politikus. Kitért arra, hogy 1918 őszén Budapesten az önmagukat polgári radikálisoknak nevezők ragadták magukhoz a hatalmat, amit pár hónap múlva már átadtak a bolsevikoknak, akik aztán „felforgatásra és rendbontásra kiképzett egyének százaival árasztották el a vidéket”.

 

Korabeli erdélyi plébániai feljegyzések, történeti krónikák tanúsítják, hogy az általuk felbujtott és leitatott helyi csőcselék miként támadt a papokra és a plébániákra. 1918 november 13-án Nyirő József kidei plébánosként tájékoztatta a gyulafehérvári püspökséget, hogy miközben plébániáján menekülteket fogadott, betegeket látott el, kétszer is rálőttek. Ebben az időszakban Gyergyóalfaluban 140, Kézdiszentléleken pedig 270 lövést adtak le a plébánia épületére – részletezte Dr. Latorcai János.

 

Az udvarhelyi papságnak a püspökhöz címezett levelét is idézte, amely szerint „az izgatók, a terrorizálók uralkodni akarnak és elsöpörni mindent, mindent, ami régi, magát az egyházat is”. Sebestyén atya története és az idézet a közös felelősségre emlékeztet, mivel Budapesttől Kolozsváron át Székelyföldig

Ezért a közösségeknek nemcsak emlékezni, hanem szólni és tenni is kell – hangsúlyozta.

 

„Sebestyén Mózes atya mártírhalála és a ma avatandó szobra rázzon fel és emlékeztessen valamennyiünket arra, hogy a bűn nem akkor teljesedik be, amikor elkövetik, hanem akkor, amikor azt elfelejtik” – összegzett a kereszténydemokrata politikus.

 

Az Országgyűlés és Kövér László házelnök nevében is megköszönte a magyar kormány, a zetelaki önkormányzat, a helyi vállalkozók és a hívek szoborállításhoz nyújtott adakozását. Beszéde zárásaként közölte: Zawaczki Walter szobrászművész alkotása emlékeztet majd a történtekre és nem engedi elfelejteni a bűnt. 

 

Nagy Attila polgármester beszédében arra kérte a zetelakiakat, hogy miként egykori plébánosuk is a templomot és iskolát erősítette, ők se hagyják veszni a két intézményt, mivel ezek a szülőkkel együtt a következő nemzedékek „három támponton nyugvó jövőjének biztosítékai”.

 

Lukács Mária, a Zetelakáért Alapítvány elnöke köszönetet mondott és felolvasta a főbb támogatók nevét. A magyar kormány tízmillió forinttal támogatta a szoborállítást.