Bóka János hangsúlyozta, Magyarország Európa bástyája volt akkor, ahogyan most is az. Magyarország Európát és az európai kereszténységet védte akkor, ahogyan védi ma is. Magyarország és a magyarok akkor is azért küzdöttek, hogy megmaradjanak és megmaradhassanak annak, akik.
2025. július 19. 20:08
Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter (b) korabeli vértezetet, sodronyinget és kardot próbál ki Nagy Abonyi Szabolcs hagyományőrző társaságában a 20. Nándorfehérvári Emléknapok történelmi hagyományőrző fesztivál megnyitóján a szegedi Mátyás téren 2025. július 19-én. MTI/Ujvári Sándor
A nemzetek hazájukat nem ajándékba kapják - jelentette ki Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter Szegeden, a 20. Nándorfehérvári Emléknapok megnyitóján szombaton.
Bóka János felidézte, a legenda szerint a Nándorfehérvárt ostromló nagy török ágyúk hangja tiszta és csendes időben Szegedig is elhallatszott. Nem tudni, hogy a szegediek valóban hallották-e az ágyúdörgést, de az biztos, hogy hallani vélték, mert pontosan tudták, mi fenyeget és mi forog kockán.
A szegediek - akik erőn felül kivették részüket a haza védelméből - pontosan tudták, hogy ha Nándorfehérvár elesik, akkor Szeged és vele a Tisza és a Maros szöglete is török uralom alá kerül - hangsúlyozta a politikus.
A miniszter szavai szerint a diadalnak mindig sok gazdája van, de nem túlzás azt állítani, hogy a nándorfehérvári győzelem a szegediek győzelme is volt.
Bóka János hangsúlyozta, Magyarország Európa bástyája volt akkor, ahogyan most is az. Magyarország Európát és az európai kereszténységet védte akkor, ahogyan védi ma is. Magyarország és a magyarok akkor is azért küzdöttek, hogy megmaradjanak és megmaradhassanak annak, akik.
"Akkor sem voltunk egyedül: voltak barátaink, támogatóink és harcostársaink. De már akkor is csak magunkra számíthattunk és csak magunkban bízhattunk, és már akkor is voltak közöttünk olyanok, akik a hatalomért vagy a vagyonért idegen urak hűbéresei lettek" - mondta a politikus.
Bóka János kifejtette, a Kárpát-medence története a velünk élő példa: "nem magától értetődő, hogy vagyunk, és nem magától értetődő, hogy leszünk holnap is régi és új birodalmak gyilkos szorításában és fojtó ölelésében".
Hozzátette, "az sem magától értetődő, hogy unokáink is emlékezni fognak Hunyadi Jánosra és a nándorfehérvári diadalra, hogy számukra is jelent még valamit Kapisztrán János lángoló hite vagy a déli harangszó".
A Nándorfehérvári Emléknapokat a török felett aratott diadal 550. évfordulója alkalmából szervezték meg 2006-ban a szegedi ferences rendház alsóvárosi kultúrházának munkatársai. Azzal a szándékkal hívták életre a Hunyadi János győzelmére emlékező rendezvényt, hogy a sajnos nagyszámú nemzeti gyásznapjaink mellett a világraszóló győzelmeink előtt is méltóképpen tisztelegjenek.
A Kapisztrán Szent János vezetésével dél felé vonuló keresztesek 1456 nyarán megálltak a szegedi ferences rendház mellett, a mai Mátyás téren, így a Nándorfehérvári Emléknapok, a helyszíne révén közvetlen kapcsolatot teremt a történelmi eseménnyel.
A Hunyadi János vezetett keresztény magyar seregek 1456. július 22-én mértek megsemmisítő vereséget II. Mehmed török szultán hadaira. A napot 2011-ben az Országgyűlés a nándorfehérvári diadal emléknapjává nyilvánította.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
A kormányhivatal átfogó vizsgálata alapján a BKV buszainak hatvan százaléka alkalmatlan a biztonságos közlekedésre - közölte a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára szerdán az M1 aktuális csatornán.