Hölvényi György: az európai intézményrendszer mára túlhatalmasodott és szerepet tévesztett
Hölvényi György leszögezte: "Európa minden ellentmondásossága ellenére még mindig a világ legjobb helye, és a következő generációkon fog múlni, hogy ez így is maradjon", ugyanakkor a kontinensen a pénzvilág növekvő befolyása és a liberalizmus térnyerése is szélsőséges.
2025. május 23. 20:33
MTI
Az európai intézményrendszer mára túlterjeszkedett, túlhatalmasodott, szerepet tévesztett, a bürokratikus érdekek olyan nemtelen színterévé vált, amely figyelmen kívül hagyja a nemzeti sajátosságokat - jelentette ki Hölvényi György, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) európai parlamenti (EP) képviselője pénteken Budapesten.
A Szent István Intézet szervezésében megrendezett Schuman-terv ‘75 - Az Európai kereszténydemokrácia múltja, jelene és jövője című konferencia nyítóelőadását tartó, a Patrióták Európáért frakció tagjaként dolgozó kormánypárti politikus egyebek mellett arról beszélt, hogy a 75 évvel ezelőtt Robert Schuman francia külügyminiszter által bemutatott terv olyan dokumentum volt, amely Európa állapotát egy különleges ember szemszögéből mutatja be, hogy mit és hogyan kell rendelni a "közös főhatóság alá", és ma is kérdés az, hogy nemzetek közötti vagy nemzetek feletti Európára van-e szükség.
A KDNP-s képviselő felidézte, hogy a II. világháborút követően szükség volt egy együttműködésre, integrációra, amely az anyagi felépülést és a megbékélést tette lehetővé, és erre ma is szükség van. Robert Schuman fogalmazta meg azt, hogy ezek megvalósításához kellenek az európai intézményrendszerek - emlékeztetett.
Hölvényi György leszögezte: "Európa minden ellentmondásossága ellenére még mindig a világ legjobb helye, és a következő generációkon fog múlni, hogy ez így is maradjon", ugyanakkor a kontinensen a pénzvilág növekvő befolyása és a liberalizmus térnyerése is szélsőséges.
A schumani elvek kulturális és morális értelemben ma is keresendőek - mondta, hozzáfűzve, hogy Európa nemzetközi tekintélye meggyengült, csoportérdekek harca folyik, és bár Európára, együttműködésre szükség van, nem mindegy, hogy milyenre.
Vélekedése szerint ahhoz, hogy előre haladhassunk, vissza kell fordulnunk, és a túlvilági, a keresztény gondolatok nélkül ma sem értelmezhetőek Schuman elképzelései Európáról.
A kereszténydemokrata politikus arra is emlékeztetett, hogy annak idején Robert Schuman is versenyt akart, de egyenlő esélyekkel, és ennek kapcsán azt a kérdést tette fel: vajon van-e ma az EU-ban egyenlő versenyesély.
A húsvétvasárnap elhunyt Ferenc pápa gondolatait felidézve a politikus úgy fogalmazott: a 21. században a pénzügyi szektor uralkodik a politika felett. Szerinte ma Európában igazságosság helyett sok esetben önkényesség és diszkrimináció látható.
Úgy vélekedett, hogy a politikában a keresztényi tanítást szem előtt tartva közvetetten kell megújulni. A világnézeti alapon történő politizálás előtérbe helyezését szorgalmazta.
A folyamatosan megújuló kereszténydemokráciának emberközpontúnak kell lennie - mondta az EP-képviselő, és helytelennek nevezte, ha ez elé más szempontokat helyeznek.
Kiemelte "az Isten által teremtett ember kultúrájának" fontosságát, egyben azt nehezményezte, hogy "a jólét kiiktatta az Istent".
"Nincs más hátra, a fejére állított gondolkodást és cselekvést a talpára kell állítani" - fogalmazott.
Hölvényi György kiemelt fontosságúnak nevezte a keresztények felelősségét, és azt hangoztatta, hogy nem szabad a tömegek masszájába bújni.
Szerinte a kereszténydemokráciának - amely megfogalmazása szerint elsősorban nem pártpolitizálást jelent - jó értelemben véve kell mozgalmi jellegűnek lennie, a közösségekre kell épülnie. Azt mondta: büszke arra, hogy a kereszténydemokrata értékrendű emberek szeretnek együtt lenni, van köztük egyfajta értékazonosság.
Új civilizációs kultúrát kell teremteni, ez azonban az újra felfedezett és megélt egyéni hitet is jelenti - fogalmazott.
Az embernek újra fel kell fedeznie a saját hitét és a párbeszéd szükségességét is, ez pedig reményt adhat a jövőre nézve - hangsúlyozta Hölvényi György.
A rendezvényen részt vevők egyebek mellett arra a kérdésre is keresték a választ, hogy milyen most Európa, és milyennek kellene lennie a 75 évvel ezelőtt bemutatott Schuman-terv és a kereszténydemokrácia alapján.
A konferencián elhangzott, hogy annak idején milyen sok ellenállás övezte a Schuman-terv bevezetését, amely ugyanakkor a több évszázados német-francia ellenségeskedés után borítékolta a megbékélést, ez pedig a mai turbulens időszakban különösen aktuális.
Érdemes elképzelni, mit gondolna Robert Schuman, ha ma közöttünk lenne, és végigsétálna Berlin vagy Párizs utcáin egy olyan időszakban, amikor Európában a szociális jólét is elillanóban van, amikor népessége folyamatosan csökken, ahol a keresztény tanítások nemcsak gúny tárgyát képezik, hanem a keresztények egyre inkább üldöztetést is szenvednek - mondta Máthé Zsuzsa, a rendezvényt szervező Szent István Intézet igazgatója.
Kifejezetten örülni kellene annak, hogy nemzetközi kupameccs előtt hazai bajnokin gyakorolhat az együttes. A nemzetközi meccs a fontosabb, azaz a hazai bajnokit jelentős részben gyakorlásnak, taktika kipróbálásának lehetne tekinteni.
Fónagy János kiemelte, az ünnep méltó pillanat arra, hogy "megálljunk és köszöntet mondjunk mindazoknak, akik munkájukkal, elhivatottságukkal, emberségükkel, példát mutattak számunkra, azoknak, akik a mindennapokban is őrzik, gazdagítják közösségünk értékeit és azoknak, akik csendesen, de kitartó szolgálatukkal hozzájárulnak ahhoz, hogy mindnyájan egy jobb, erősebb, összetartóbb, békésebb Magyarországon élhessünk".
"Számos olyan kérdés volt, amiben egyetértettünk, sőt mondhatnám, a legtöbb-ben. Néhány nagyobb kérdésben ugyan még nem jutottunk dűlőre, de némi előrelépést elértünk" - hangsúlyozta az amerikai elnök. Hozzátette: "nagyon jó esélyük" van arra, hogy a legfontosabb kérdésben is eljutnak a megegyezésig, de "nincs megállapodás, amíg mindenben nincs megállapodás".
Hollik István sokkoló számokat is megosztott: a magyar másfél éves gyermekek átlagosan napi 86 percet töltenek képernyő előtt; 2012 és 2017 között a napi négy óránál több képernyőidő aránya 38 százalékról 97 százalékra ugrott.
A nagy múltú rádiós szerkesztő a közlemény szerint arról is beszélt, hogy miképpen vezetett az útja a gyermekkori zenei élményektől és a kántori munkától a Magyar Rádió stúdiójáig, de érintette az 1960-as és 70-es évek hazai kultúrpolitikai kereteit is.