A hadjáratok hatósugara egészen elképesztő felkészültséget mutat, ugyanis a magyarok átkeltek minden jelentős európai folyón és hegységen is, egészen lehetetlen távolságokat megtéve - mondta Kásler Miklós.
2023. október 26. 13:37
Kásler Miklós főigazgató beszédet mond A IX-X. századi magyar támadó hadjáratok régészeti és történeti vonatkozásai című konferencián a Magyarságkutató Intézetben 2023. október 26-án. MTI/Soós Lajos
A 9-10. századi Magyar Nagyfejedelemség támadó hadjáratairól, azok történeti és régészeti emlékeiről szóló tanácskozás célja, hogy előkészítsen egy nagyszabású nemzetközi konferenciát, melyet a Magyarságkutató Intézet a 899-ben az észak-itáliai Brenta-folyó mellett megvívott győztes csata 1125. évfordulóján, 2024-ben rendez meg.
Kásler Miklós, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója a Megelőző - ("Kalandozó"?) hadjáratok című előadásában kiemelte, hogy a magyar gondolkodást sokáig az határozta meg, hogy a magyar hadjáratok nem rablóhadjáratok voltak - mint például a viking támadások, a keresztesek 1204-es bizánci hadjárata vagy Róma 1527-ben történt kifosztása - hanem a magyarság számára dicsőséget hozó, preventív céllal megvívott ütközetek.
Ez az elképzelés később - főképp nyugati hatásra - megváltozott és a kalandozásoknak egy erősen pejoratív megítélése lett - tette hozzá Kásler Miklós.
A főigazgató kiemelte, hogy ha a kalandozó hadjáratok által felvetett kérdésekről a magyar kutatók konszenzusra jutnak, akkor könnyebben próbálhatják meg nézőpontjukat elmagyarázni a nyugatiaknak.
Kásler Miklós előadásában úgy vélte, hogy a korszak magyar hadjáratait csak akkor nevezhetjük rablóhadjáratoknak, ha minden egyéb hadjáratot rablóhadjáratnak nevezünk. Ezekhez a küzdelmekhez ugyanis olyan szállítóeszközökre volt szükség, mint a vikingeknél a nagy mennyiségű hajó, vagy Nagy Károly hadjáratai során a szekerek sokasága. Ilyen eszközök azonban nem voltak a magyaroknál - tette hozzá.
A magyar kalandozásokban soha nem vett részt a mintegy 60 ezer fős, teljes magyar haderő, a gyalogos haderő pedig nem volt jellemző az ütközetek során - emelte ki a főigazgató.
A hadjáratok hatósugara egészen elképesztő felkészültséget mutat, ugyanis a magyarok átkeltek minden jelentős európai folyón és hegységen is, egészen lehetetlen távolságokat megtéve - mondta Kásler Miklós.
Szintén a kalandozások preventív céljára utal, hogy a hadjáratok nem irányultak sem Lengyelország, sem a Kijevi Rusz ellen, mivel a magyarok nem féltek attól, hogy ott olyan hatalmi centrumok épülnek ki, mely veszélyeztetné őket - húzta alá a főigazgató.
Az ütközetek során a magyarok katonai fölénye egyértelmű volt, a csaták 6-8 százalékát vesztették csak el. A 955-ös augsburgi vesztes csata okairól azonban még fontos kutatásokat kell végezni - hangsúlyozta Kásler Miklós, hozzátéve, hogy a bajorországi összecsapás után nem rendült meg a magyar katonai erő, déli irányba folytak további hadjáratok és a "dicsőséges, megelőző háborúk" tették lehetővé a későbbi időszakban a Kárpát-medence védelmét.
A 9-10. századi magyar támadó hadjáratok régészeti és történeti vonatkozásai elnevezésű konferencián további előadásokat tartanak csütörtökön többek között a honfoglalók legkorábbi Kárpát-medencei nyomairól az újabb régészeti és természettudományos adatok fényében, valamint a 10. századi katonai vállalkozások nyugat-európai hagyatékáról is.
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
Ma divatos kifejezés: a nüanszok dönthetnek. Az NB I-ben mondogatják ezt, ahol 12 egyforma csapat erőlködik: egyformán közepes csapat. Ezzel a nyilatkozatával Rossi a vereségre akarja felkészíteni a szurkolókat. Remélhetőleg a csapat rácáfol trénerére.
Az emberi erőforrások miniszteri tisztjét rendkívül nehéz időben töltötte be. A Magyarságkutató Intézet létrehozásával történelmi tettet hajtott végre.
Soltész Miklós egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár elmondta: orgona felújításra 79, hangszer- és hangtechnika vásárlásra 279 személy és 156 közösség nyert támogatást, a zenei programok közül pedig 102 valósulhat meg a pályázat jóvoltából.
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
El kell távolítanunk a hatalomból azokat, akik előjogokat adnak a jövevényeknek, miközben hátrányosan megkülönböztetik az őshonos lakosokat. 
