Pert indít a magyar állam az EU bírósága ellen
Szélsőséges testület pénzügyi hadüzenettel felérő „ítéletet" hozott hazánk ellen avégből, hogy kénytelenek legyünk beengedni az országba az invázorokat. A kormány jogállami módon reagál a jogállamiságot megsértő hungarofóbok társadalomromboló lépésére.
2025. június 11. 15:35

A szélsőséges, hungarofób jogászi klikk főhadiszállása - curia.europa.eu

Pert indít a magyar állam az Európai Unió (EU) Bírósága ellen, hogy így támadja meg a testület azon döntését, amely naponta egymillió eurós büntetést szabott ki az országra - közölte a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója szerdán a TV2 Mokka című műsorában.

Bakondi György a műsorban felidézte, hogy Magyarország ellen számos esetben indított eljárást az EU a migránsok miatt, ezek között van az az ügy is, ami miatt naponta egymillió eurós bírságot szabtak ki az országra.

Hozzátette, az EU azt akarta elérni, hogy a migránsok Magyarországon nyújthassák be a menekültkérelmüket, és ne egy másik országban, például Szerbiában.

"Ez egy világos felhívás arra, hogy be kell engedni az illegális bevándorlókat" - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy ebben az ügyben egy lehetősége van a kormánynak: egy nemzetközi ügyvédi iroda segítségével indítanak pert az unió bírósága ellen. Mint megjegyezte, a "komoly reputációval rendelkező" ügyvédi csapatnak két olyan munkatársa is van, aki korábban a bíróság tagja volt.

Bakondi György szólt arról is, hogy 2015-ben Magyarországot súlyosan érintette a migrációs helyzet, két hónap alatt 400 ezer illegális bevándorló "özönlött át a határon". A kormány ekkor azzal a kérdéssel szembesült, hogy mit kezdjen ezekkel az emberekkel, akik nagyobb része nem akart Magyarországon maradni.

A kormány végül megkérdezte a magyar embereket, s a válaszadók 83 százaléka azt akarta, hogy állítsák meg a migránsokat - tette hozzá, azzal együtt, hogy a kormány nemzetközi példák alapján is műszaki akadályrendszer, jogi határzár és a rendőri, katonai erők felhasználása mellett döntött.

Ez a megoldás a tanácsadó szerint azt eredményezte, hogy az országban nincs terrorizmus, nincsenek "nogo zónák", nem romlik a közbiztonság és nincsenek feszültségek a szociális ellátórendszerben. További következmény, hogy a bevándorlást pozitív fejleménynek tekintő és támogató nyugat-európai vezetés, első sorban az Európai Unió bürokratái folyamatosan bírálják a magyar gyakorlatot, igaz, hogy az utóbbi időben egyre több tagállam próbál nemzeti megoldásokat találni erre a problémára.

Bakondi György ezen országok között említette például Olaszországot, Bulgáriát, Szlovéniát, Ausztriát, Horvátországot és Spanyolországot.

MTI
  • Erdők és műanyagok
    Az lenne ésszerű, ha nem akarnánk a faanyagokat műanyagokkal kiváltani, éppen ellenkezőleg, minél több műanyagot kellene kiváltani fával. Csakhogy egy ilyen politikai döntéshez nagyon hiányzik valami a közéletből, ez pedig a „Józan Paraszti Ész”.
  • Egy távoli, hiteltelen „bíróság" ítéleteinek vetnék alá a társadalmat
    Franciaország 2023-ban kiutasított egy 39 éves üzbég migránst az Emberi Jogok Európai Bíróságának tiltása ellenére. Görögország szintén figyelmen kívül hagyja a Bíróság egyes ítéleteit, amikor a migránsokat Törökországba toloncolja vissza polgárainak védelmére hivatkozva.
MTI Hírfelhasználó