Rétvári Bence az EU-tagállamok belügyminisztereinek tanácskozását követő sajtótájékoztatóján felhívta a figyelmet: 2024-ben az Európai Unióban 981 ezer menedékkérelmet nyújtottak be, ami a második legmagasabb szám 2016 óta, amikor körülbelül egymillió kérelmet regisztráltak.

 

Az Európai Bizottság előrejelzése szerint 2025-ben ez a szám tovább emelkedhet, és elérheti az 1,1 milliót. A növekvő tendencia aggodalomra ad okot, és megerősíti azt a feltételezést, hogy évente akár egymillió menekült is érkezhet Európába - mondta.

 

"A migrációpárti erőknek az a terve, hogy minden évben egymillió migráns érkezzen Európába miközben az illegális migráció negatív következményei nyilvánvalóak" - tette hozzá.

 

Véleménye szerint, a folyamatos terrorfenyegetettség és az egyre gyakoribb támadások mellett a schengeni térség működése is jelentősen romlott. Bár elvileg ez a szabad mozgás alapelvén nyugszik, egyre több ország - például Németország, Franciaország, Svédország és Olaszország - vezetett be határellenőrzéseket. Ennek következtében az Európai Unió egyik alapvető célja, a belső határok átjárhatósága, sérül. "A jelenlegi helyzet rosszabb, mint öt évvel ezelőtt, mivel a belső határok egyre kevésbé szabadon átjárhatóak a migráció miatt" - mutatott rá.

 

Hozzátette, hogy Brüsszel tétlensége miatt egyre több tagállam maga intézkedik a külső határvédelemmel kapcsolatban. Magyarország déli határán az elmúlt években osztrák, cseh és szlovák határőrök is segítettek. 2024 januárjától közös akció indult a török-bolgár határon, amelyben bolgár, román, osztrák és magyar erők vesznek részt. Hasonló együttműködés jött létre a horvát, szlovén és olasz hatóságok között is Bosznia határán, hogy megállítsák az illegális migrációt.

 

"Ezek az alul jövő örülő akciók, a tagállamok többoldalú megállapodásai bizonyítják azt, hogy az unió nem a tagállamok és az emberek akaratát képviseli a migráció terén, hanem a migrációs paktum erőltetésével egy nagyon szűk Brüsszelben lévő buborék az akaratát akarja végrehajtani liberális elképzelések mentén" - emelte ki.

 

Mint mondta, a tanácsülésen szóba került az a visszaélési tendencia, amelyben a menedékkérők egy országban benyújtott kérelmük elutasítása után egy másik országban próbálkoznak újra, majd akár egy harmadikban is. Ezzel kihasználják az EU joghézagait, és éveken vagy akár évtizedeken át tartózkodhatnak az unió területén engedély nélkül. "Az EU az elmúlt tíz évben nem tudta megakadályozni ezt a gyakorlatot, ami aláássa a menekültügyi rendszer hitelességét" - jelentette ki Rétvári Bence.

 

"Elfogadhatatlanak tartjuk, hogy Magyarországnak 1 millió eurós kényszerítő bírságot kell minden nap fizetnie a külső határ védelméért. Nem nekünk kellene fizetni Brüsszelnek, hanem nekik kellene fizetnie nekünk, amiért már több mint 800 milliárd forintnak megfelelő összegből védjük az unió külső határát" - hangoztatta.

 

Az államtitkár szerint továbbá Európai Unió visszatoloncolási rendszere nem működik megfelelően, mivel a származási országok nem veszik komolyan a visszafogadásra felhívó megkereséseket. 2023-ban a 65 ezer kitoloncolási kérelemből csak 20 ezerre érkezett válasz, 2024-ben pedig a kérelmek száma 55 ezerre csökkent, miközben a válaszok száma is visszaesett 18 ezerre.

 

"Ez azt mutatja, hogy sem az illegális migránsok, sem a kibocsátó országok nem tartják be az EU elvárásait. A hatékony kitoloncolás helyett a hangsúlyt a külső határok védelmére kell helyezni, mivel az unió az elmúlt években nem tudta érvényesíteni a kitoloncolási határozatait" - tette hozzá.

 

Arra is felhívta a figyelmet, hogy a Frontex tevékenysége az elmúlt években jelentősen megváltozott: míg korábban a kitoloncolási határozatok hatósági végrehajtása volt a fő feladata, ma már tevékenységének háromnegyede az önkéntes távozás "ösztönzésére" irányul. Szerinte ez a tendencia gyengíti az uniós határvédelmet, mivel a törvénysértő módon érkező migránsokat "rábeszéléssel" nem lehet visszaküldeni.

 

Az államtitkár beszámolt latin-amerikai belügyminiszterekkel folytatott tanácskozásról is amelynek fő témája a kábítószer-kereskedelem volt. Hangsúlyozta: Magyarország hajtóvadászatot indított a drogkereskedők ellen, és az illegális szerek jelentős része külföldről érkezik. Kiemelte, hogy a nemzetközi együttműködés kulcsfontosságú a kereskedőhálózatok felszámolásában, különösen az EU-s és dél-amerikai partnerekkel. Az együttműködésnek a pénzmozgások nyomon követése és a drogcsempészet útvonalainak feltérképezése a feladata, hogy megakadályozza a nagy mennyiségű kábítószer beáramlását Európába ezen belül Magyarországra.

 

Hangsúlyozta továbbá, hogy a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelemben kiemelt szerepet kapnak a nagy kikötőkkel rendelkező országok, mivel ezeken keresztül érkezik a drog Európába. Az érintett országokat arra kérték a tanácsülésen, hogy fokozottan ellenőrizzék a kikötőiket, hogy megakadályozzák a nagy mennyiségű kábítószer beáramlását. Magyarországon egy központi nyomozócsoport és bevetési egység folyamatosan üldözi a drogkereskedőket, és törvénymódosításokat is terveznek a hatékonyabb fellépés érdekében - jelentette ki.

 

Azt is elmondta, hogy a Magyarország szigorítaná a büntetéseket és a vagyonelkobzási szabályokat, hogy a drogkereskedelemből szerzett vagyon könnyebben lefoglalható legyen.