A backamadarasi önkormányzat támogatása is kellett az erdélyi magyar eredményhez, egy gyülekezeti ház újjáépítéséhez: magyar közösségek találnak otthont benne a magyar művelődés gazdagításához.
2024. május 5. 22:34
Péter Ferenc, a Maros Megyei Tanács elnöke, Batizán Attila szentgericei református lelkipásztor, Kolumbán Vilmos József, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökhelyettese, Brendus Réka, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának főosztályvezetője és Szőcs Antal, Backamadaras község polgármestere átvágja a nemzeti színű szalagot a magyar és román kormány, valamint a backamadarasi önkormányzat támogatásával újjáépített gyülekezeti ház átadásán a Maros megyei Szentgericén 2024. május 5-én. MTI/Kiss Gábor
A gyülekezeti házak magyar rendezvényeknek adhatnak otthont, ezeken magyar közösségek – a szabadság kis körei – alakulhatnak, erősödhetnek, sokasodhatnak.
A drónnal készített felvételen a magyar és román kormány, valamint a backamadarasi önkormányzat támogatásával újjáépített gyülekezeti ház az átadója napján a Maros megyei Szentgericén 2024. május 5-én. MTI/Kiss Gábor
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
A KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
