Trump – cnbc

Veszít, vagy akár még nyer is a vádemelésen politikailag Donald Trump? Milyen esélye lehet a győzelemre a büntetőperbe fogott volt elnöknek a republikánus előválasztáson és az elnökválasztáson? Az NKE Amerika Kutatóintézet tudományos főmunkatársa a Világrend című műsorban.

„Mindenképpen történelmi helyzet Donald Trump vád alá helyezése” – kezdte a beszélgetést Magyarics Tamás, utalva arra, hogy az Egyesült Államok történetében még nem volt arra példa, hogy egy volt elnökkel szemben büntetőeljárást indítsanak.

Trump ügyvédi csapata azt szeretné elérni, hogy a vádat ejtse az eljáró bíró, a védelem megítélése szerint az ügy elbírálása nem a manhattani kerületi bíróság joghatósága alá tartozik. „A jelenlegi ügyész, aki az egész ügynek a mozgató ereje, egy szabálysértést próbál bűnüggyé fabrikálni” – tette hozzá a szakértő.

Mik a Trump ellen felhozott vádak?

Donald Trump ellen több mint 30 vádpontot fogalmaztak meg, melyek nagy része azzal kapcsolatos, hogy cégeinél meghamisíthattak pénzügyi kimutatásokat, üzleti dokumentumokat. Ezeket a szabálysértési eseteket akkor lehet bűnüggyé fokozni, ha bizonyítani tudják, hogy hallgatási pénzt fizettek két hölgynek. Magyarics Tamás elmondta, hogy a gyanú szerint a 2016-os amerikai elnökválasztás előtt egy Karen McDougal nevű Playboy-modellnek 150 ezer dollárt, Stormy Daniels pornószínésznőnek pedig 130 ezer dollár hallgatási pénzt fizettek, hogy a kampányban hallgassanak a volt amerikai elnök korábban velük folytatott viszonyáról.

Az Amerika-szakértő utalt arra, hogy ha ezek a kifizetések kampánypénzekből történtek, akkor ki kell vizsgálni a tiltott kampányfinanszírozás gyanúját, ebben az esetben azonban „nem a kerületi bíróság az illetékes az eljárás lefolytatásában, mert a kampányügyek szövetségi kérdések”.

Jogi ügy vagy politikai boszorkányüldözés?

Magyarics Tamás felhívta a figyelmet arra, hogy felmérések szerint a megkérdezett amerikaiak többsége azt feltételezi, hogy az eljárás politikailag motivált. „Ki lehet mutatni azt, hogy a mannhattani kerületi ügyészt, Alvin Bragget többek között a Nyílt Társadalom Alapítvány támogatta” – tette hozzá.

Arra a kérdésre, hogy a céges kimutatások meghamisítása, a hallgatási pénzek kifizetése mellett Trumpot két másik ügyben is szorongatják: az FBI titkosított állami iratokat talált Mar-a-Lago-i birtokán, amelyet távozó elnökként le kellett volna adnia a Nemzeti Archívumba, illetve a képviselőházi vizsgálóbizottság megbüntetését indítványozta a Capitolium ostromával kapcsolatos tevékenysége miatt, a külpolitikai szakértő azt válaszolta, hogy ezek közül az utolsó Trump számára a legveszélyesebb.

„A január 6-i ügy azért a legfontosabb, mert ha a felkelésre való felbujtást valamiképpen rá lehet bizonyítani Trumpra, akkor a 14. alkotmánykiegészítés alapján ki lehet zárni a politikai életből, a hivatalviselésből.

Az összes többi ügy esetén még akkor is, ha elítélnék, akár a börtönből is meg lehet választani elnöknek, mert az alkotmány nem zárja ki, hogy börtönviselt ember, vagy akár egy börtönben ülő ember elnök legyen” – jelentette ki Magyarics Tamás.

Az NKE Amerika Kutatóintézet tudományos főmunkatársa a büntetőper körülményeiből és időzítéséből kiindulva maga sem tartja kizártnak, hogy – ahogy Trump állítja – „politikai boszorkányüldözés” zajlik a volt elnök ellen.

Az amerikai jogállamiság, a hatalmi ágak szétválasztásának elve szerint a bíróságok függetlenek, a végrehajtó és a törvényhozó hatalom nem gyakorolhat nyomást az igazságszolgáltatásra, ez a per így egy kicsit az amerikai igazságszolgáltatás tesztje is, Magyar Tamás szerint „az amerikai politikai intézményrendszerben a három hatalmi ág egyenként elég erősen erodálódott az utóbbi években”.

Mint mondta, a felmérések szerint jelen pillanatban az emberek 10-15 százaléka bízik csak a Kongresszusban, a választók úgy látják, hogy kisstílű politikai játszmák színterévé vált az amerikai törvényhozás. A szakértő szerint még vezető politikusok is meglepő tájékozatlanságot mutatnak – erre példa Nancy Pelosinak, a Képviselőház volt elnökének a megnyilvánulása, aki a per kapcsán azt mondta, hogy Trumpnak alkalma lesz bizonyítani az ártatlanságát, „ami azért érdekes, mert az amerikai jogrendszerben nem a vádlottnak kell bizonyítania az ártatlanságát, hanem a vádnak a vádlott bűnösségét”.

Hogyan befolyásolhatja a per Trump politikai kampányát?

Donald Trump már tavaly novemberben hivatalosan bejelentette indulását a jövő évi republikánus előválasztáson, melynek jelölti vitái már idén augusztusban elkezdődnek. A kedden megindított büntetőeljárás éppen ezzel párhuzamosan fog futni, ami első látásra hátrányos helyzetbe hozza az újra elnöki ambíciókat dédelgető Trumpot.

Érdekes módon azonban a vádemelés hírére a Republikánus Pártban összezártak Donald Trump mögött, a visszatérésre készülő volt elnök mért támogatottsága hirtelen megnőtt – vélelmezett fő kihívója, Ron DeSantis floridai kormányzóval szemben a bírósági ügy előtt 10-15 százalékos, a vádemelés után már 30 százalékos volt az előnye. A republikánus előválasztásokon tehát a pertől függetlenül, vagy éppen annak hatására Trump előnyös helyzetbe kerülhet a többi indulóval szemben, ő nyerheti meg a párt elnökjelöltségét.

Az országos elnökválasztási versenyben azonban ez a szimpátia-trend nem érvényesülhet Magyarics Tamás szerint: a demokratapárti szavazók egyöntetűen elutasítják Trumpot, onnan nem tud majd voksokat begyűjteni, a határozatlan szavazók enyhe többsége pedig szintén bűnösnek véli az ellene felhozott vádakban, vagyis a 2024-es elnökválasztáson előreláthatólag kevés esélye lesz a Demokrata Párt elnökjelöltje ellen, akár Joe Bidennek hívják azt, akár másnak.

A felmérések azt mutatják, hogy Ron DeSantis floridai kormányzónak – aki a republikánus előválasztáson való indulását hivatalosan még be sem jelentette – nagy esélye lenne a konzervatívok elnökjelöltjeként legyőzni Joe Bident, ugyanakkor ehhez először el kell nyernie a Republikánus Párton belüli jelöltséget, abban a versenyben azonban egyelőre Trump áll jól.

„Ha nem ítélik el, akkor biztosan Trump lesz a republikánus elnökjelölt” – vélekedett Magyarics Tamás, aki szerint az elítélés esélye kicsi, mivel ahhoz az esküdtszék működéséhez kiválasztott mind a tizenkét esküdtnek egyhangúan kell szavaznia a volt elnök bűnösségéről.

Magyarics Tamás – mandiner

Kérdés, hogy a nagy pártbeli kihívónak látott Ron DeSantis hogyan dönt majd menet közben: a jogi meghurcolásban az áldozati szerepével megerősödő Tump ellenében indul-e egyáltalán, vagy visszahúzódik, és csak a 2028-as elnökválasztást veszi célba, amikor a pártban most még legyőzhetetlen Trump már eltűnt a színről.

Magyarics Tamás Amerika-szakértő, az NKE Amerika Kutatóintézet tudományos főmunkatársa