Meglepő: a bálnák ürüléke segíthet hűteni a bolygót

Hogyan segítik a bálnák az óceánok tápanyagkörforgását?
A nagy bálnák – például a sziláscetek – hatalmas mennyiségű apró tengeri élőlényt, például krillt vagy tintahalat fogyasztanak. Egy nagy bálna naponta több tonna táplálékot is elfogyaszthat. Az emésztés után a tápanyagokban gazdag ürülékük a víz felső rétegeibe kerül.
A ScienceDaily egyik összefoglalója szerint a bálnaürülék különösen gazdag vasban, nitrogénben és más nyomelemekben, amelyek gyakran hiányoznak a nyílt óceánokból. Ezek az anyagok kulcsfontosságú tápanyagok a tengeri mikroszkopikus algák számára.
A kutatók ezért a bálnákat gyakran „óceáni kertészeknek” nevezik.
A fitoplankton: apró algák hatalmas klímavédelmi szereppel
A bálnák által visszajuttatott tápanyagok elsősorban a fitoplankton nevű mikroszkopikus algákat táplálják. Ezek fotoszintézissel energiát termelnek, miközben szén-dioxidot vonnak ki a vízből és a légkörből.
A Bio4Climate és más klímakutatási szervezetek szerint a fitoplankton hatalmas szerepet játszik a globális szénkörforgásban, mivel a fotoszintézis során megkötött szén egy része később a mélytengerbe süllyed.
A „bálnaszivattyú” - amikor a mélytenger tápanyagai a felszínre kerülnek
A kutatók ezt az ökológiai folyamatot „bálnaszivattyúnak” (whale pump) nevezik. A National Geographic magyarázata szerint a bálnák mélyen merülnek táplálkozni, majd a felszín közelében ürítenek, így a mélyből származó tápanyagok visszakerülnek a felső vízrétegbe.
Ez a folyamat azért fontos, mert a fitoplankton a napfényes felszíni rétegben él. A tápanyagok visszajuttatása ezért közvetlenül növeli az algák növekedésének lehetőségét.
Kutatások szerint a bálnák akár több százezer tonnányi szenet segíthetnek megkötni
Egy 2010-ben publikált tudományos kutatás (Lavery et al., Proceedings of the Royal Society B) szerint például az Antarktisz körüli Déli-óceánban élő ámbráscetek évente körülbelül 50 tonna vasat juttathatnak vissza az óceán felszínére.
Ugyanez a tanulmány arra jutott, hogy ez a tápanyag elegendő lehet ahhoz, hogy a plankton növekedése révén évente több mint 400 000 tonna szén kerüljön a mélytengerbe, ami jelentős mennyiségű szén-dioxid megkötésének felel meg.
Más kutatások szerint bizonyos tengeri régiókban a bálnák által kibocsátott tápanyagok a helyi fitoplankton-termelés akár néhány százalékát is biztosíthatják. Erről a Phys.org tudományos hírportál is beszámolt.
Mi történne bálnák nélkül?
A 19–20. századi intenzív bálnavadászat miatt a nagy bálnapopulációk drámaian lecsökkentek. Egyes becslések szerint az ipari bálnavadászat előtt az óceánokban több millió nagy bálna élt, ma viszont ennek csak töredéke maradt. A kutatók szerint ez nemcsak az élővilágra volt hatással, hanem az óceánok tápanyag-körforgására is. Emiatt a tudósok szerint a bálnák védelme nemcsak természetvédelmi, hanem klímavédelmi kérdés is.
A Washingtoni Egyetem kutatásairól szóló beszámolók szerint a bálnák számának csökkenése miatt kevesebb tápanyag kerül vissza a felszíni vizekbe, ami befolyásolhatja a plankton mennyiségét is.
Miért lehet a bálnák védelme a klímavédelem egyik kulcsa?
A modern kutatások egyre inkább rámutatnak, hogy a bálnák nem csupán ikonikus tengeri állatok, hanem az óceáni ökoszisztéma kulcsszereplői.
A National MagLab kutatási összefoglalója szerint a bálnák által működtetett tápanyag-körforgás hozzájárul az óceánok biológiai termelékenységéhez és közvetve a globális szénkörforgás stabilitásához.
Egy különös, de fontos klímavédelmi mechanizmus
A bálnák ürüléke talán nem a legkézenfekvőbb klímavédelmi megoldás, mégis jól mutatja, mennyire összetett a Föld rendszere. Az óceánokban zajló apró biológiai folyamatok – például a plankton növekedése – globális hatással lehetnek a légkör szén-dioxid-szintjére. A bolygó egyik fontos „klímavédelmi rendszere” nem technológiai megoldás, hanem a természet több millió éve működő folyamata.





