Bronz remekmű: Koronázó palást Szent István trónusán
A budai Várban már áll egy bronz koronázó palást. Az is Rieger Tibor M. S. mester-díjas - Kossuth-díjas - szobrász alkotása. A művész másfélszeres nagyításban alkotta meg az ezeréves, eredetileg miseruhának hímzett ornátust, bronzból. Ma turisták csodálják meg a Bécsi kapu közelében álló, lap formájában díszlő alkotást.
A szobrász már évekkel ezelőtt baráti körben elmondta: azt a művet tanulmányként dolgozta ki, azt akarta, hogy
kezében legyenek a - részben Gizella királyné munkájával hímzett - évezredes minták.
Az ornátuson több mint hatvan alak tanulmányozható, ötvenkét mellkép, továbbá madarak és egyéb állatok. A szobrász eredeti célja a trónra vetett palást megalkotása volt. Hosszú, türelmes munkával ez a művészi cél megvalósult.
A bronz remekmű és alkotója az óbudai udvarban - Foltán László felvétele
Rieger Tiborról, aki a Balassi Kard Művészeti Alapítvány kuratóriumának tagja, a közelmúltban megjelent Balassi-kard lexikon írja: 1966-ban szerezte a Magyar Képzőművészeti Főiskolán, mesterei Szabó Iván és Pátzay Pál voltak. Készít kisplasztikákat, majd az 1980-as évektől monumentális köztéri körplasztikákat és középületeken elhelyezett domborműveket. Jelentős alkotása
a pannonhalmi bencés apátság bazilikájának millenniumi kapuja, a mosonmagyaróvári 1956-os emlékmű és a kecskeméti második világháborús áldozatokra emlékező dombormű.
Mindszenty-szobra áll Bécsben, Fatimában és Mariazellben is. „Mind az apai, mind az anyai rokonságom az alföldi Csépa község paraszti világából származik. A falu a török hódoltság alatt elnéptelenedett és felvidéki elszegényedett palócokkal újra benépesítették. Szüleim a harmincas évek végén Csépáról az Alsónémedihez tartozó Gyálligetre költöztek, ami ma Gyál. Ott születtem, de igazi szülőhelyemnek az akkor Magyarországhoz tartozó Csallóközt tartom. Első emlékeim Királyfiakarcsához kötődnek, ami egy pici felvidéki falu. Tizenkét Karcsa létezik, és egy templomuk van.
Őrzik azt a rendet, amelyet még Szent István határozott meg, miszerint „tíz falu építsen egy templomot”.
A háború után, 1946-ban innen elüldöztek bennünket, és az osztrák határ menti Levél községbe kerültünk, ahonnan meg a svábokat telepítették ki. A falu népessége felvidéki, erdélyi, borsodi és egyéb helyekről betelepített szegényemberekből állt. Ebben a színes világban mi, gyerekek, a szegénységgel együtt is boldogok voltunk. Az általános iskola után szüleim a győri bencés gimnáziumba írattak be, ami egy ateista, kommunista világban a keresztény hit kicsiny szigete volt. Innen a Képzőművészeti Főiskolára kerültem, ahol a mesterem, Pátzay Pál elve az volt, hogy a művészetet nem lehet tanítani, ellenben a szakmát, azt igen és az is éppen elég nagy feladat. Az ötéves képzés után két év mesterképző következett és 1966-ban végeztem. Ezután nehéz évek következtek és igazán a nyolcvanas években kezdtem magamra találni”.
Rieger Tibor a magyar szakrális szobrászatban kiemelkedő alkotó.
Több művét a magyar történelem keresztény múltjához kapcsolódó alakok ihlették. Alkotásai közt jelentős számban találhatók emlékművek is. Szobrászatának anyaga a kő és bronz, esetenként a fa. Kisplasztikák alkotása mellett a 80-as évektől a monumentális, köztéri szobrok és középületeken elhelyezett domborművek váltak jellemzővé munkásságában. Mintegy félszáz szobra, alkotása díszíti hazánk köztereit és épületeit. Nevéhez fűződik a győri Szent György-díszkút,
a balatonboglári Teleki Pál-szobor (2004), Czuczor Gergely és Jedlik Ányos tudós szerzetes tanárok győri szoborkettőse.
Jelentős a várpalotai 1848-as emlékmű, és az utóbbi idők művei közül a királyfiakarcsai Magyarok Nagyasszonya-szobor, a győri Baross Gábor-szobor és a máriaremetei Mindszenty-emlékmű. Kimagasló képzőművészeti munkásságával több elismerést is szerzett: 1997-ben Pro Urbe Mosonmagyaróvár díjat,
2002-ben M. S. Mester-díjat, 2004-ben Pátzay Pál-emlékérmet, 2006-ban Győr-Moson-Sopron megye Kormos István-díját kapta meg.
A Szent Márton- és a Magyar Örökség-díj, illetve Ravenna város aranyérme mellé 2015-ben megkapta a Magyar Érdemrend lovagkeresztjét is. 2016-ban Pro Cultura Christiana díjjal jutalmazta a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia. 2018. március 15-én Kossuth-díjjal tüntették ki. Kurátorként segíti a Balassi-kard ügyét, több Szent László-vacsorán részt vett.
A szobor végleges helye még kérdőjeles. Noha szabadtéri műnek készült, igazi, méltó elhelyezése egy koronázási csarnokban lenne.
Rieger Tibor tagja a Százak Tanácsának, e civil szervezet ügyvezető elnöke, a kenus olimpiai bajnok Foltán László. Ő kereste föl a napokban a szobrászművészt és készítette a cikkünkben közölt fényképeket.
Megtudta: Rieger Tibor már újabb jelentős szobron dolgozik.
