Figyelemkeltő új szabályok a Labdarúgó Világbajnokságon: száj elé tett kéz - piros lap!

Megkezdődött a legnagyobb futballünep: A társházigazda Mexikó 2-0-ra legyőzte a Dél-afrikai Köztársaság csapatát a labdarúgó-világbajnokság csütörtöki nyitómérkőzésén, amelyen három piros lapot is kiosztott a játékvezető.

Az Egyesült Államok, Kanada és Mexikó közös rendezésében zajló, több mint egy hónapon át tartó torna minden korábbinál nagyobb mezőnyt vonultat fel, azonban nemcsak emiatt számít történelminek: a kontinensviadal új szabályokat is hoz magával, miközben

több világbajnoki rekord megdőlésére is reális esély kínálkozik.

A látványos futballfieszta mellett ugyanakkor komoly kihívások is árnyalhatják a torna összképét. Az extrém hőmérsékleti viszonyok, a korábban nem látott magasságba emelkedő jegyárak, valamint

a torna körül kialakult politikai feszültségek – különösen az iráni válogatott helyzete – mind hatással lehetnek a lebonyolításra

és a hangulatra. A világbajnokság így egyszerre ígér futballünnepet és komoly kihívást a játékosok és a szervezők számára egyaránt.

104 mérkőzéssel és 48 csapattal 39 napnyi futball veszi kezdetét június 11-én, magyar idő szerint csütörtök este 9 órakor, a Dél-Afrika–Mexikó nyitómérkőzéssel. A 23. labdarúgó-világbajnokság ezúttal különleges formában rajtol el, hiszen

először rendezi három ország közösen – 16 helyszínen.

Ezen belül Mexikó történelmet írhat, mivel elsőként lehet az a nemzet, amely harmadszor is otthont ad férfi világbajnokságnak: 1970 és 1986 után 2026-ban ismét. Az Egyesült Államok számára ez lesz a második rendezés az 1994-es torna után, míg Kanadát most először érte ez a megtiszteltetés.

A 48 válogatottból 16 Európából, 10 Afrikából, 9 Ázsiából, 6 Észak- és Közép-Amerikából, valamint a Karib-térségből érkezik (ebből 3 helyet a rendező országok automatikusan biztosítottak), továbbá 6 Dél-Amerikából, valamint 1 Óceániából jutott ki a tornára.

A bővített mezőnynek köszönhetően több újoncot is avat a világbajnokság, miközben a torna egy korszak lezárását is elhozhatja.

Most nyáron debütálhat a világbajnokságokon Zöld-foki-szigetek, Jordánia és Üzbegisztán, valamint a mindössze 150 ezer lakosú Curacao is. Ugyanakkor hosszú idő után tér vissza a torna mezőnyébe Haiti (1974 után először), a Kongói DK (1974), Irak (1986), Ausztria (1998), Norvégia (1998) és Skócia (1998) is.

Azonban szintén ezen a kontinensviadalon láthatjuk minden bizonnyal utoljára világbajnokságon pályára lépni többek között Cristiano Ronaldót, Lionel Messit, Manuel Neuert és Luka Modricot. Magyar vonatkozása ezúttal sem lesz a világbajnokságnak, mivel a válogatott 1984 óta nem tudta kivívni a részvételt.

Legutóbb magyar szereplőt még 2010-ben Kassai Viktor játékvezető személyében láthattunk

a világversenyen, aki egy elődöntőt is vezényelt. Előtte Vágner László 1998-ban és Puhl Sándor 1994-ben fújt a legrangosabb nemzetközi kupaviadalon, utóbbi többek között a brazil–olasz vb-döntőn is.

Több új és érdekes szabályváltozást is bevezet a nemzetközi szövetség (FIFA) labdarúgó-világbajnokságon, melyek elsősorban az esetleges időhúzások elkerülését és a játék folyamatosságát célozzák.

A mérkőzéseken,

ha egy játékos az ellenfelével történő összeszólalkozás közben a szája elé teszi a kezét, a játékvezető akár piros lapot is adhat neki.

Ezzel a mozdulattal ugyanis a felvételek alapján utólag nem azonosíthatók a diszkriminatív, sértő megjegyzések. Az intézkedés hátterében a Benfica–Real Madrid Bajnokok Ligája-találkozó áll, amelyen Gianluca Prestianni a mezét a szája elé húzva sértegette Vinícius Júniort.

Szintén ebből a mérkőzésből kiindulva, ha egy futballista a játékvezetői döntés elleni tiltakozásként elhagyja a pályát, ugyancsak piros lapot kaphat. Ez azokra a hivatalos személyekre is vonatkozik, akik erre utasítják a játékosokat. Amennyiben emiatt félbeszakad egy mérkőzés, a győzelemért járó három pontot az ellenfél kapja.

Tekintettel a 32-ről 48 válogatottra bővülő mezőnyre, a sárga lapokat nemcsak a negyeddöntő után, hanem már a három csoportmérkőzést követően is eltörlik.

A világbajnokságon a játékvezetők már nemcsak akkor számolhatnak vissza kézfelmutatással, ha a kapus birtokolja a labdát, hanem bedobásoknál és kirúgásoknál is.

Ha egy csapat a megadott időn belül nem végzi el a műveletet, az ellenfél kapja meg a labdát.

Ez bedobásnál öt, kirúgásnál tíz másodperc. Ugyancsak az időhúzás elkerülését szolgálja az az intézkedés is, hogy a lecserélt labdarúgónak tíz másodpercen belül el kell hagynia a játékteret, különben a cserejátékosnak legalább egy percet a partvonalon kívül kell töltenie, mielőtt beállhat. Ha pedig egy játékos sérülés miatt ápolásra szorul, legalább egy percet a pályán kívül kell maradnia.

A vb-n 2018-ban debütáló videoasszisztens rendszer az eddigieken túl további három esetben is beavatkozhat, illetve jelezhet a játékvezetőnek: második sárga lap miatti kiállításnál, ha nem a megfelelő játékos kapta a lapot, valamint a tévesen megítélt szögleteknél.
Érdekesség, hogy a sportág történetében először a mérkőzések előtt

nemcsak a kezdő tizenegy hallgatja a himnuszokat a pályán, hanem a cserejátékosok is felsorakoznak. Így 26–26 futballista áll majd

a játéktéren.

A kontinensviadal több szempontból is történelmet ír, illetve írhat. Az a tény, hogy az 1998 óta fennálló rendszer csapatainak száma 32-ről 48-ra emelkedik, már régóta ismert. A 16 csapattal bővült tornán így a gólrekord várhatóan meg fog dőlni, ugyanakkor a gólátlagot már nehezebb lesz felülmúlni.

Az 1954-es, svájci rendezésű tornán, ahol csupán 16 csapat vett részt, rekordnak számító 5,38 gól/meccs átlag született (összesen 140 góllal). Összehasonlításképpen a négy évvel ezelőtti vb 2,69 gól/meccs átlagot hozott.

A gólrekordot jelenleg a legutóbbi, 2022-es katari torna tartja 172 góllal, megelőzve az egyaránt 171 gólos 1998-as franciaországi és 2014-es brazil világbajnokságot.

A vb-szereplések számában tovább növelheti előnyét Lionel Messi, aki eddig 26 vb-mérkőzésen lépett pályára. A képzeletbeli tabellán őt követi Lothar Matthaus (25 meccs), Miroslav Klose (24 meccs) és Paolo Maldini (23 meccs), akik már visszavonultak, így nem üldözhetik tovább e tekintetben az argentin legendát. Az eddig 22 vb-mérkőzésen pályára lépő Cristiano Ronaldo azonban még igen.

Pont az említett két, még aktív aranylabdás játékos lehet az, akik egyeduralkodóvá válhatnak a vb-szereplések számában. Eddig ugyanis a rekordot jelentő öt világbajnokságon a pályára lépést hat játékos tartotta közösen: Lionel Messi, Cristiano Ronaldo, Lothar Matthaus, Rafael Márquez, Andrés Guardado és Antonio Carbajal. Szintén hatodik világbajnokságára készül a mexikói kapus, Guillermo Ochoa is, azonban ő nem mindegyik tornán lépett pályára a nemzeti csapat színeiben.

Ronaldóhoz köthető adat még, hogy a portugál aranylabdás 41 évesen léphet majd pályára, azonban még a következő világbajnokságon is szerepelnie kellene ahhoz, hogy megdöntse a legidősebb játékos rekordját, amelyet Essam El-Hadary tart, aki 2018-ban 45 évesen és 161 naposan védett az egyiptomi válogatottban. A portugál klasszis ugyanakkor egyedüliként mondhatja el magáról, hogy öt különböző világbajnokságon is gólt szerzett, és ezt a rekordot akár hatra is bővítheti most nyáron.

A legtöbb vb-gól rekordja is megdőlhet idén nyáron. Jelenleg a rangsor élén a német Miroslav Klose áll 16 góllal, de Lionel Messi (13 gól) és Kylian Mbappé (12 gól) akár már most nyáron átveheti a vezetést tőle.

Ami a csapatokat illeti: az ötszörös rekordbajnok Brazília továbbra is hibátlan szerepléssel büszkélkedhet, hiszen újabb kvalifikációjával továbbra is tartja kivételes sorozatát, vagyis azt, hogy eddig minden világbajnokságon részt vett. Közelükben áll a négyszeres világbajnok Németország 20 szerepléssel és a címvédő Argentína (18). Őket követi az ugyancsak négyszeres bajnok Olaszország, szintén 18 részvétellel, azonban az olasz csapat zsinórban harmadszor sem tudta kiharcolni a kijutást – bár erre voltak kezdetleges kezdeményezések.

A világbajnokságot megelőzően több tényező is hangsúlyos szerepet kapott, amelyek negatívan befolyásolták a torna visszhangját, és komoly problémát jelenthetnek a lebonyolításában. Az alapból is drága utazási és szállásköltségek mellett a meccsjegyeket is rendkívül borsos áron hirdették meg. A FIFA dinamikus árazásának köszönhetően jelentős különbségek alakultak ki az őszi értékesítés során.

Ennek megfelelően a csoportmérkőzésekre viszonylag olcsón, akár 60 dollártól (nagyjából 18 ezer forint) is lehetett belépőt vásárolni, ezzel szemben a döntőre a legdrágább kategóriában 6730 dollárt (körülbelül 2 millió forint) kell fizetni. De még a legolcsóbb, 4. kategóriájú jegy is 2030 dollárba (körülbelül 625 ezer forintba) kerül.

A 2022-es katari tornához képest gyakorlatilag minden kategóriában többszörös áremelkedés figyelhető meg. Példaként, a Statista.com adatai szerint Katarban a torna legolcsóbb jegye mindössze 11 dollár volt – ez több mint ötszörös különbség. A döntő esetében akkor 206 dollár volt a legolcsóbb jegy, vagyis közel tizedannyiba került, mint 2026-ban.

A világbajnokság mérkőzésein időjárástól függetlenül kötelező lesz két ivószünet, nagyjából a 22. és a 67. perc környékén, ami a játékosok mellett a televíziós társaságoknak is előnyös, mivel eközben reklámok sugározhatók; a szakmai stáb és a cserejátékosok számára minden szabadtéri mérkőzésen klimatizált kispadokat biztosítanak; használni fogják a sportban arany standardnak számító hőmérő rendszert, az úgynevezett Wet Bulb Globe Temperature (WBGT) mutatót, amely a testre nehezedő hőterhelést méri, figyelembe véve a hőmérsékletet és a páratartalmat; módosították a kezdési időpontokat, ahol lehetett, elkerülve a legforróbb napszakokat, a melegebb helyszíneken pedig fedett stadionokat használnak.

Ami a szurkolókat illeti: a nézők gyárilag lezárt vizespalackot vihetnek be a stadionokba, emellett árnyékos területeket, párakapukat, hűtőbuszokat és több vízosztópontot is biztosítanak.

Az elmúlt hetekben folyamatosan napirenden volt Irán válogatottjának helyzete, mivel az ország továbbra is háborúban áll az Egyesült Államokkal, ahol a világbajnoki mérkőzéseit játssza. A helyszín miatt az iráni szövetség hosszú ideig kérte a FIFA-t, hogy ne az Egyesült Államokban kelljen lejátszaniuk a mérkőzéseiket, azonban ezt elutasították.

Emellett a csapat vízumhelyzete is kérdéses volt, de kisebb huzavona után végül az iráni válogatott tagjai megkapták az amerikai vízumot – igaz, csak a meccsnapokra és az azt megelőző 24 órára, így a lefújás után még aznap el kell hagyniuk az ország területét. Ugyanakkor több stábtag nem léphet be az Egyesült Államokba.

Szintén vízumproblémával küzdött a szomáliai játékvezető, Omar Abdulkadir Artan, aki végül nem kapott beutazási engedélyt az Egyesült Államokba, így kénytelen kihagyni a világbajnokságot. Ugyancsak Iránhoz kötődik egy másik helyzet is: a seattle-i Pride-rendezvényt június 26-án tartják, amelynek részeként pont aznap csap össze Irán – ahol a homoszexualitást halálbüntetés sújtja – és Egyiptom, ahol a hatóságok az erkölcstelenség vagy kicsapongás elleni törvényeket alkalmazzák a helyi LMBTQ+ közösség tagjai ellen. Az elítéltek akár három évig terjedő börtönbüntetéssel is sújthatók.

Címkép: Mexikóváros, 2026. június 11. A mexikói Raúl Jiménez (b) és a dél-afrikai Nkosinathi Sibisi a 2026-os labdarúgó-világbajnokság A csoportja első fordulójának Mexikó–Dél-Afrika nyitómérkőzésén a mexikóvárosi Azték Stadionban 2026. június 11-én. MTI/EPA-EFE/Sashenka GutiérrezMexikóváros, 2026. június 11. A mexikói Raúl Jiménez (b) és a dél-afrikai Nkosinathi Sibisi a 2026-os labdarúgó-világbajnokság A csoportja első fordulójának Mexikó–Dél-Afrika nyitómérkőzésén a mexikóvárosi Azték Stadionban 2026. június 11-én. MTI/EPA-EFE/Sashenka Gutiérrez