Navracsics Tibor Brüsszelben: Magyarország nem fogadja el a kohéziós- és az agrártámogatások összevonását
A miniszter az EU-tagállamok általános ügyek tanácsának kohéziós kérdésekkel foglalkozó ülésére érkezve hangsúlyozta, hogy a magyar kormány ragaszkodik a kohéziós politika önálló eszközrendszerének megőrzéséhez.
Elmondása szerint Magyarország – Nagy István agrárminiszterrel együtt – úgy látja, az egységes alap létrehozása mind a kohéziós, mind az agrárpolitikai célok megvalósítását veszélyeztetné, és gyengítené az eddig elért eredményeket. A magyar álláspontot több tagállam is osztja, amit a Kohézió Barátai csoport egyeztetésén is megerősítettek.
Navracsics Tibor szerint jelenleg komoly veszély fenyegeti a kohéziós politikát, mivel egyes uniós elképzelések szükséghelyzeti eszközként használnák fel azt például a koronavírus-járvány vagy az orosz–ukrán háború következményeinek kezelésére.
Hangsúlyozta: a kohéziós politika nem helyettesítő válságkezelési alap, hanem a versenyképesség egyik alapfeltétele, hiszen a fejletlenebb térségek felzárkóztatása közvetlenül hozzájárul az unió gazdasági erejéhez.
A miniszter beszélt a kohéziós politika félidei felülvizsgálatáról is, kiemelve, hogy Magyarország a kedvezőtlen politikai környezet és a részben felfüggesztett források ellenére is hatékonyan használja fel az uniós támogatásokat, teljesítménye pedig időarányosan még a korábbi, 2014–2020-as ciklus eredményeit is meghaladja.
A források átcsoportosításáról szóló tárgyalások kapcsán közölte: az Európai Bizottság és annak alelnöke, Raffaele Fitto több magyar javaslatra rugalmasan reagált, és a tárgyalások továbbra is folyamatban vannak.
A visszatartott kohéziós források ügyének rendezését ugyanakkor a 2026-os választások utáni időszakra tartja célszerűnek.
Arra a felvetésre reagálva, miszerint az Európai Unió Bírósága főtanácsnoka szerint Magyarországnak jelentős összeget kellene visszafizetnie, Navracsics Tibor úgy fogalmazott: a kormány ezt jogilag és szakmailag is megalapozatlannak tartja.
