11 dolog, amit érdemes tudni Szent Márton napjáról
Szerző: Gondola
2025. november 11. 15:08
November 11-e nem csupán egy nap a naptárban: ilyenkor a jószívű Szent Mártonra emlékezünk, aki köpenyét megosztotta a fázó koldussal, és példájával a szeretet, a hit és az önzetlenség szimbólumává vált. Márton napja ma is élő hagyomány - a libasült illatától a lámpás felvonulások fényéig -, amely összeköti a lelki örökséget, a népszokásokat és a gasztronómia örömeit. Összegyűjtöttünk 11 érdekességet és hagyományt, ami segít megérteni, miért olyan különleges ez a nap.
1. Magyar szent, aki egész Európát bejárta
Szent Márton Savariában, a mai Szombathelyen született a 4. században. Innen indult útnak, hogy Róma, majd Franciaország felé vezessen az útja – ahol Tours püspökeként vált ismertté. Életútja ma is összeköti Nyugat- és Közép-Európát, hiszen több ország is saját szentjeként tiszteli.
2. A köpeny, amit kettévágott
A legismertebb legenda szerint Márton még katonaként találkozott egy fázó koldussal, akinek odaadta köpenye felét. Azon az éjjelen Krisztus jelent meg neki álmában - a koldus alakjában. Ez a pillanat indította el a megtérés útján, és ezért vált az irgalmasság példaképévé.
3. A libák árulták el
Amikor püspökké akarták választani, Márton a szerénysége miatt elbújt - épp a libák közé. A madarak azonban gágogásukkal elárulták. Innen ered a Márton-napi liba hagyománya, és az a tréfás mondás:
„Aki Márton napján libát nem eszik, egész évben éhezik.”
4. A fény szentje
A gyerekek sok helyen lámpás felvonulással emlékeznek Szent Mártonra. A mécsesek fénye a jóság és a szeretet szimbóluma, amit Márton is hirdetett életével. A fényes menet különösen népszerű Szombathelyen, Pannonhalmán és kisebb falvakban is. Szent Márton nap
5. Márton a katonák és a szegények védőszentje
Életútja miatt Szent Márton a katonák, a koldusok, az utazók és a szőlőművesek védőszentje is. A középkorban templomokat, ispotályokat és városokat is róla neveztek el – Magyarországon több mint száz templom viseli a nevét.
6. Újborral koccintunk
A régi időkben Márton napja a gazdasági év végét jelentette - ekkorra készült el az újbor, amelyet ezen a napon kóstoltak meg először. Innen ered a „Márton-napi újbor-áldás” hagyománya, amelyet ma is sok borvidéken tartanak, például Villányban, Szekszárdon és Pannonhalmán.
7. Lakomák és libasültek ideje
A Márton-napi menü klasszikus elemei: libasült, libacomb, libamáj, és libazsíros kenyér lilahagymával. A bőséges lakomák egyszerre ünneplik a betakarítás végét és a közelgő adventi időszak előtti utolsó „vigasságos” napokat.
8. Szombathely, a szent városa
Szombathely méltán viseli a „Szent Márton városa” címet. A városban minden novemberben többnapos fesztivál, zarándoklat és lámpás felvonulás zajlik. A Szent Márton Látogatóközpont interaktív kiállítással mutatja be a szent életét, és innen indul a Szent Márton Európai Kulturális Útvonal is.
9. Európa egyik legnépszerűbb szentje
Szent Márton tisztelete már a 6. században elterjedt. Európa több mint 4000 templomát nevezték el róla, és több ország – köztük Franciaország, Németország, Magyarország és Szlovákia – is saját védőszentjének tartja.
10. Zarándokút Tours-ig
A Szent Márton-út több mint 2500 kilométer hosszú, és Savariától (Szombathelytől) vezet egészen a franciaországi Tours-ig, ahol a szent sírja található. A zarándoklat ma is sokakat vonz - nemcsak hívőket, hanem természetjárókat, lelki békét keresőket is.
11. Üzenete ma is érvényes
Szent Márton története ma is időszerű: arra emlékeztet, hogy a jóság és az önzetlenség soha nem veszít erejéből. Egy köpeny fele is elég lehet ahhoz, hogy valaki életet, hitet vagy reményt kapjon.
Főkép: Szent Márton szobra az igali Szent-Anna templom előtt. Fotó: Terbócs Attila
