Vízkereszt, vagy amit akartok – mit ünneplünk ma?
Szerző: Hojdák Gergely
2026. január 6. 15:35
Vízkereszt, más néven Urunk megjelenése (Epifánia) január 6-án a nyugati kereszténység egyik legősibb és leggazdagabb tartalmú ünnepe. Bár a néphagyomány gyakran csak a karácsonyi időszak lezárásaként (a farsangi idő kezdeteként) tekint rá, teológiai értelemben sokkal mélyebb jelentéssel bír: Krisztus megjelent a világban.

Az ünnep eredeti – görög – elnevezése Epifánia, jelentése: megjelenés, kinyilatkoztatás. Az ünnep középpontjában az áll, hogy Jézus Krisztus nemcsak Izraelnek, hanem az egész emberiségnek megváltója, és ezt Isten több eseményen keresztül nyilvánította ki.
A nyugati egyház hagyománya szerint (az ortodoxiában ilyenkor van a karácsony!) Vízkereszt három krisztusi „megjelenést” kapcsol össze:
1. A napkeleti bölcsek (háromkirályok) imádása
Ez az ünnep legismertebb mozzanata. A bölcsek – akik a pogány, tehát nem zsidó népek képviselői – a csillag vezetésével eljutnak Betlehembe, és hódolnak a gyermek Jézus előtt. Ajándékaik (arany, tömjén, mirha) Jézus királyi, isteni és szenvedő megváltói mivoltát jelképezik. Ez az esemény azt fejezi ki, hogy Krisztus minden néphez szól, nemcsak a választott néphez.
2. Jézus megkeresztelkedése a Jordánban
A hagyomány szerint vízkereszt a Jordánban történt megkeresztelkedésre is emlékeztet, amikor János megkereszteli Jézust. Ekkor az Atya hangja hallatszik az égből, és a Szentlélek galamb alakjában leszáll rá. Ez a pillanat Jézus nyilvános működésének kezdete, és a Szentháromság első nyilvános megjelenése.
3. A kánai menyegző csodája
A harmadik epifánia Jézus első csodája, amikor a vizet borrá változtatja. Ez előrevetíti megváltó erejét és azt, hogy ő az új szövetség örömének forrása. A csoda szimbolikusan összekapcsolja a vizet, az életet és az átváltozást.
A magyar elnevezés különösen beszédes: „vízkereszt”. A víz a megtisztulás, az élet és az újjászületés jelképe. Az ünnephez ezért kapcsolódik a vízszentelés, amelynek során a hívők otthonaikat és mindennapi életüket Isten oltalmába ajánlják. A papok hagyományosan ezen a napon háromkirályok feliratot (C+M+B) írnak az ajtók fölé, amely a néphit szerint egyszerre utal a bölcsek nevére (Gáspár, Menyhért, Boldizsár) és egyházilag a latin áldáskérésre: Christus Mansionem Benedicat – „Krisztus áldja meg e házat”.
A vízkereszt hagyományosan lezárja a karácsonyi ünnepkört, elkezdődik a farsangi időszak sok ünnepléssel, lakomákkal, maskarás hagyományokkal (pl. búsójárás).
Az egyházi életben a hangsúly karácsony bensőséges titkáról áttevődik Krisztus világ előtti megjelenésére és küldetésére.
Vízkereszt ünnepének ma is van üzenete számunkra. Először is Krisztus nem magánügy, hanem az egész világ Megváltója! Másodszor, a hit útra kelést kíván, mint a bölcsek esetében. Harmadszor, Isten jelenléte felismerhető a mindennapokban, ha nyitott szívvel keressük!
Címkék:






