Az Európai Uniót aggodalommal töltik el a Lacini-folyosón továbbra is fennálló, áthaladást gátló akadályok és ezek humanitárius következményei, amelyek a helyi polgári lakosságot sújtják - jelentette ki az Európai Unió külügyi szolgálatának (EKSZ) szóvivője csütörtökön.
Magyar Nemzet-grafika
Az uniós külügyi szolgálat arra reagált, hogy szerda este az ENSZ hágai székhelyű Nemzetközi Bírósága (ICJ) ítéletében elrendelte, hogy Azerbajdzsán biztosítsa a szabad áthaladást a Hegyi-Karabahot Örményországgal összekötő Lacini-folyosón.
A Lacini-folyosó az egyetlen szárazföldi útvonal, amelyen Örményország közvetlenül elérheti az örmény többségű, Azerbajdzsántól egyoldalúan elszakadt Hegyi-Karabahot. A folyosót december 12-én magukat környezetvédőnek beállító azeri aktivisták foglalták el, megakadályozva az áthaladást. Örményország szerint Azerbajdzsán azzal a céllal zárta le a folyosót, hogy ott "etnikai tisztogatást" hajtson végre. Azerbajdzsán tagadja, hogy blokád alá vonta volna a folyosót, és azt állítja, hogy az aktivisták a térségbeli törvénytelen bányászati tevékenység ellen demonstrálnak.
Az uniós külügyi szolgálat közleményében hangsúlyozta: Azerbajdzsánnak a folyosó használatával kapcsolatos valamennyi aggályát kizárólag párbeszéd útján lehet és kell kezelni.
Közölték, az EU ismételten felszólítja az azeri hatóságokat és valamennyi felelőst, hogy a 2020. novemberi, háromoldalú nyilatkozatban vállalt kötelezettségekkel összhangban biztosítsák a Lacini-folyosón való szabad áthaladást.
"Hangsúlyozzuk, hogy létfontosságú biztosítani az érintett lakosság folyamatos gáz-, villamosenergia- és egyéb szolgáltatásokkal való ellátását" - fogalmaztak.
Az EU továbbra is elkötelezett a dél-kaukázusi régió békéje és biztonsága megerősítésére irányuló erőfeszítések támogatása mellett - tették hozzá.
Hegyi-Karabah hovatartozása 1988 februárja óta vita tárgya Baku és Jereván között. A terület Azerbajdzsántól az 1992-1994-ben, Örményország támogatásával megvívott háború eredményeként szakadt el, amelyben 30 ezer ember veszítette életét, és százezrek kényszerültek menekülésre. A tartomány parlamentje 1996-ban kikiáltotta Hegyi-Karabah függetlenségét, de ezt egyetlen ország, még Örményország sem ismerte el. Azerbajdzsán továbbra is saját területének tekinti a hegyi-karabahi enklávét, ahogy lényegében Örményország is.
A szélsőbal azon taktikája, hogy bődületeseket kell hazudni, és mire a hazugság kiderül, addig is rengeteget rombol, majd a kiderülés után is ott ragad a sár egy része az ártatlan áldozaton, nos ez a taktika aljas, de politikailag hasznos.
A három magyar város folyóiratainak művelődési akciója önmagában is nagyszerű, ám jelentősége szélesebb: vonzó mintát ad művelődésünk térbeli kiterjesztéséhez.
Moszkva szerint „lehetetlen felfüggeszteni azt, ami soha nem is volt megbeszélve” – reagált Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes a nyugati sajtóban megjelent hírekre, miszerint elhalasztották volna Szergej Lavrov orosz külügyminiszter és Marco Rubio amerikai külügyminiszter tervezett találkozóját.
A csődület egyik elsőszámú vezetőjét szintén erőpolitikával mentették ki a jogállamiság követelményei alól úgy, hogy megszavazták: ne kelljen megmutatnia megalapozott Covid-korrupciógyanúra okott adó SMS-üzeneteit a nyilvánosságnak. Így a korrupciógyanú sűrű felhői továbbra is ott gomolyognak az Európai Parlament széksorai között és fölött.