Tíz előadást mutatnak be Balassagyarmaton, a Madách Imre Irodalmi és Színjátszó Napokon péntektől vasárnapig. Az ország egyik legnagyobb amatőr színjátszó fesztiválját idén 39. alkalommal rendezik meg a Nógrád vármegyei városban.
Golyán Krisztina, a szervező Mikszáth Kálmán Művelődési Központ igazgatója az MTI-nek szerdán elmondta: tíz társulat lép fel, Solymárról, Székesfehérvárról, Budapestről, Tatabányáról, Bajáról, Győrből és Kassáról érkező csoportok mutatkoznak be a háromnapos, ingyenesen látogatható színjátszó napokon, az előadások a művelődési központ kamaratermében, aulájában és Csikász termében lesznek láthatóak.
A fesztivált pénteken 17:30-kor nyitják meg az Udvari Kamaraszínház A világ és a vége című előadásával. A versenyen kívüli előadást Andrási Attila írta és rendezte. A nyitónapot Wunderlich József Dalok és versek című zenés estje zárja.
Szombaton nyolc előadást láthatnak a nézők, az előadókat pedig késő estétől hajnalig tartó parti várja.
Vasárnap a szlovákiai kassai KGSzT: A félőlény című előadása után szakmai műhelybeszélgetést szerveznek, majd a díjátadót és a fesztiválzárót rendezik meg Csőre Gábor színművész közreműködésével.
A zsűri tagjai Ascher Tamás, Regős János, és ifjabb Vidnyánszky Attila.
A balassagyarmati irodalmi és színjátszó napokat 1964-ben rendezték meg először. Négy évvel később országos fesztivállá vált, majd 1983-tól többnapos, nemzetközi, nem hivatásos színszínjátszó-találkozóvá fejlődött. Ekkortól lett a kamarajátékok fesztiválja, így a műfaj jellegénél fogva több produkció bemutatására és résztvevő meghívására nyújt lehetőséget. 1967-től évente, 1990-től kétévente szervezik meg a programot.
Golyán Krisztina úgy fogalmazott: a kamarajátékok országos fesztiválja kiváló lehetőség a fiatal, feltörekvő tehetségek bemutatkozására.
A rendezvény számos híres és elismert színházi rendezőt és színészt segített már a reflektorfénybe, így Szabó Győzőt, Alföldi Róbertet, Éless Bélát vagy Bucz Hunort - tette hozzá.
A Mikszáth Kálmán Művelődési Központ felhívására hazai és határon túli magyar társulatok jelentkezhettek a színjátszó napokra. A legjobb előadásokat jutalomban részesítik.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Tusványos egyik panelbeszélgetésében az Európai Unió kereszténydemokrata gyökereit, jelenlegi állapotát és jövőbeli lehetőségeit vitatták meg. Ennek kapcsán beszélgettünk Nádor Koppány Zsomborral, a Szent István Intézet kutatási igazgatójával, aki a miniszterelnök-helyettes tanácsadója is.
Surján László, a KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Azbej Tristan, a Külgazdasági és Külügyminisztérium üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára új Facebook-bejegyzésében ismételten arra hívta fel a figyelmet, hogy a keresztények elleni támadások Európában már nem elszigetelt esetek, hanem egyre inkább mindennapossá váló jelenségek.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
