Az egyik legnagyobb magyar tudós, aki emberfeletti erőfeszítéseket tett népünk eredetének felkutatásáért.
wikipedia
Kőrös, Háromszék, 1784. ápr. 4. - Dardzsiling, India, 1842. ápr. 11. Szülőhelye utóbb vette fel nagy szülöttjének tisztelegve a Csomakőrös nevet.
Felfedező, orientalista, a tibeti nyelv első európai kutatója, a tibetisztika megalapítója. A magyarok őshazájának egyik első kutatója.
A nagyenyedi kollégiumban tanult, majd ösztöndíjjal a göttingeni egyetemen 1815-1818 között folytatta tanulmányait, nyelveket tanult: török, arab és angol nyelvet.
Göttingenben ahol mint hallgató lakott a Wender Str 31-ben, emléktábla hirdeti emlékét.
Szobra szülőfalujában – wikipedia
Itt határozta el, hogy felkutatja a magyarok őshazáját. Ujgur területre akart eljutni, feltételezve a magyar-ujgur rokonságot. Útja előtt számos nyelvet tanult meg.
Latin, görög, német, román és angol nyelven kívül a héber, arab és perzsa nyelvet is, valamint szláv nyelveket.
Egyiptomon, Szírián és Perzsián keresztül eljutott Indiába. Itt brit támogatással a tibeti nyelvet tanulmányozta egy helyi láma segítségével. Sokéves munkával igen nehéz körülmények között élve elkészítette nemzetközi jelentőségű nagy munkáját, a tibeti nyelv első nyelvtanát és szótárát, amelyet Calcuttában adtak ki 1834-ben.
1833-ban a Magyar Tudományos Akadémia elődjének, a Magyar Tudós Társaságnak levelező tagjává választották. (E jeles társaság 1840-ben vette fel az akadémia nevet.)
A sírja előtti emlékmű – wikipedia
1842-ben Tibetbe indult, mocsári láz gyötri, nem jutott el, mert út közben Dardzsilingben meghalt. Èszak-Indiában, angol temetőben, Darjeelingben nyugszik
Stein Aurel mepróbálta útját rekonstruálni.
Aszkéta módon élt, különbözö tibeti kolostorokban fordult meg.
Amikor meghalt, ládája, amely munkásságat tartalmazta, idők során – állítólag – eltűnt.
Prof. Dr. em Makovitzky József (Univ. Heidelberg es Freiburg i. Br.)
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
A kormányhivatal átfogó vizsgálata alapján a BKV buszainak hatvan százaléka alkalmatlan a biztonságos közlekedésre - közölte a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára szerdán az M1 aktuális csatornán.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
