A szélsőséges belga miniszterelnök hazudott Orbán Viktorról
2024. május 29. 21:28
Orbán Viktor kormányfő sajtótájékoztatóin a kérdések nincsenek előre megszűrve - írta Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár az X-en közzétett szerdai üzenetében.
Kovács Zoltán a belga miniszterelnöknek egy szerdai kijelentésére reagálva közölte: Alexander De Croo kiemelkedik Magyarország szapulásával és "orbanofóbiájával", így - mint fogalmazott - "nem lepődünk meg ezen a legutóbbi rágalmon sem".
A belga kormányfőnek a tényekkel is laza a kapcsolata - hívta fel a figyelmet az államtitkár. Szavai szerint a belga miniszterelnök nyilvánvalóan még soha nem látta Orbán Viktor kormányfő több órás sajtótájékoztatóit, majd hozzátette: "nem, a kérdések nincsenek megszűrve".
Kovács Zoltán azt javasolta a belga miniszterelnöknek, hogy kevesebb időt töltsön az uniós miniszterelnöktársa elleni "olcsó szurkálódással" és inkább azzal foglalkozzon, miért is kell küzdenie az újraválasztásért a június 9-i választáson.
Kovács Zoltán szerint talán itt az ideje megváltoztatni a háborúpárti álláspontot.
A De Knack című flamand nyelvű belga napilap szerdán megjelent cikke szerint Alexander De Croo a lap munkatársának kérdésére válaszolva egyebek mellett azt nyilatkozta: pártja semmilyen körülmények között sem szeretne együttműködni a Vlaams Belang (Flamand érdek) nevű párttal, mert "nem kívánják Flandriát káoszba taszítani". Emlékeztetett, Katalóniát mintegy ötezer vállalat hagyta el a "nacionalisták miatt". Közölte ugyanakkor, hogy hisz a demokráciában, majd megjegyezte: ha ő egy "Orbán-féle kormányfő" lenne, akkor szóvivője előre bekérte volna a kérdéseket és csak olyanokat tehettek volna fel neki, amiket kedvel. "Szerencsére nem ilyen országban élünk" - tette hozzá a belga miniszterelnök.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Tusványos egyik panelbeszélgetésében az Európai Unió kereszténydemokrata gyökereit, jelenlegi állapotát és jövőbeli lehetőségeit vitatták meg. Ennek kapcsán beszélgettünk Nádor Koppány Zsomborral, a Szent István Intézet kutatási igazgatójával, aki a miniszterelnök-helyettes tanácsadója is.
Surján László, a KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Azbej Tristan, a Külgazdasági és Külügyminisztérium üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára új Facebook-bejegyzésében ismételten arra hívta fel a figyelmet, hogy a keresztények elleni támadások Európában már nem elszigetelt esetek, hanem egyre inkább mindennapossá váló jelenségek.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
