Elkezdődött annak a szegedi férfinak a pere kedden a Szegedi Törvényszéken, aki 2022 őszén lakásukban megfojtotta alvó feleségét.
A jelenleg 47 éves férfit védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett emberölés bűntettével vádolják.
A férfi 2019-ben házasodott össze feleségével, de kapcsolatuk a gyermekük születése előtt kezdett megromlani, veszekedéseik pedig 2022-ben állandósultak. A nő szerette volna, ha a férfi pszichés problémái miatt orvosi kezelésnek veti alá magát. A vádlott bár kért segítséget, gyógyszereit nem vagy csak rendszertelenül szedte. Az asszony válási szándékát is bejelentette, de később kapcsolatuk valamelyest helyreállt.
2022 novemberében a vádlott a feleségével és közös gyermekükkel Szegeden, a férfi a Rókus városrészben található társasházi lakásában tartózkodott, amikor a kora éjszakai órákban vitatkozni kezdtek kapcsolatukról. A szóváltást követően az asszony a hálószobába ment, majd elaludt.
A férfi éjfél után alvó felesége mellkasára térdelt, két kézzel megragadta a nyakát, és addig szorította, amíg az asszony meg nem halt. Közös gyermekük közben a lakás másik szobájában aludt, és nem vette észre a történteket.
November 16-án este a vádlott bement a Szegedi Rendőrkapitányságra, ahol bejelentette, hogy megölte feleségét. A lakásba kimenő rendőrök megtalálták a holttestet.
Bene Zoltán ügyvéd az előkészítő ülésen felhívta a figyelmet arra, hogy a vádlott első rendőrségi meghallgatása során nem hangzottak el a szükséges figyelmeztetések, így az arról készült jelentések nem vehetők bizonyítékként figyelembe. A védő kifejtette, ügyfele nem vitatja, hogy felesége halálát okozta, de álláspontja szerint a férfi bűncselekménye erős felindulásból elkövetett emberölésnek minősül.
A szakértői vélemény szerint a férfi tette elkövetésekor súlyos és mélyreható személyiségzavarban, az elmeműködés olyan kóros állapotban szenvedett, amely enyhe fokban korlátozta őt abban, hogy cselekménye következményét felismerje, illetőleg e felismerésnek megfelelően cselekedjen.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Tusványos egyik panelbeszélgetésében az Európai Unió kereszténydemokrata gyökereit, jelenlegi állapotát és jövőbeli lehetőségeit vitatták meg. Ennek kapcsán beszélgettünk Nádor Koppány Zsomborral, a Szent István Intézet kutatási igazgatójával, aki a miniszterelnök-helyettes tanácsadója is.
Surján László, a KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Azbej Tristan, a Külgazdasági és Külügyminisztérium üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára új Facebook-bejegyzésében ismételten arra hívta fel a figyelmet, hogy a keresztények elleni támadások Európában már nem elszigetelt esetek, hanem egyre inkább mindennapossá váló jelenségek.