Emmanuel Macron francia elnök a szélsőségek elleni szavazásra buzdította a franciákat a június 30-án és július 7-én esedékes kétfordulós előhozott nemzetgyűlési választásokon, amelyeket a pártjának az európai parlamenti választásokon elszenvedett veresége után írt ki.
"Június 9-én egy nagyon súlyos, nagyon nehéz döntést hoztam, és elmondhatom, hogy ez nagyon sokba került nekem. Nem, nem, nem, nem szabad félni" - mondta a köztársasági elnök péntek este az elnöki rezidencia, az Élysée-palota udvarán a Zene Ünnepe alkalmából rendezett koncerten.
A köztársasági elnök arra utalt, hogy a döntését nagyon ellentmondásosan fogadták a politikai pártok és az elemzők, miután arról előzetesen még a kormánya tagjaival sem konzultált, így meglepetésként érte az egész országot.
A parlamenti választások legnagyobb esélyese az európai választáson is győzelmet arató, Marine Le Pen által fémjelzett Nemzeti Tömörülés (RN), amely egy pénteken közzétett mandátumbecslés szerint 250-300 képviselői helyet szerezhet meg az 577 fős nemzetgyűlésben. Az abszolút többséghez 289 helyre van szükség. Eszerint a felmérés szerint, amelyet az Odoxa intézet készített a Le Nouvel Obs című hetilap megbízásából, az Új Népfront nevű baloldali összefogás 160-210 képviselői helyet, az elnöki tábor pedig 70-120-at tudna megszerezni, ha most vasárnap lennének a választások.
"Vannak olyan szélsőségek, amelyeket nem hagyhatunk szó nélkül!" - mondta az államfő. "Most felelősségteljesen kell viselkednünk" - tette hozzá.
Korábban Marine Le Pen, a Nemzeti Tömörülés nemzetgyűlési frakcióvezetője, korábbi és 2027-es elnökjelöltje úgy vélte, "egy esetleges politikai válságból az egyetlen kiút az lenne, ha az elnök lemondana", de hozzátette, hogy ő ezt nem fogja kérni. Emmanuel Macron június 12-i sajtótájékoztatóján jelezte, hogy nem mond le, bármi is legyen a nemzetgyűlési választások eredménye.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
A Lajtától a Berecki-havasokig, a Dunajectől a Tengermellékig... Az elmúlt években 600 ezer magyarországi diák jutott már el a külhoni területekre, idén is tehát határtalanul osztálykirándulás, határtalan magyarság - tette hozzá.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
Magyar Péternek egyetlen eredeti gondolata sincs, amit ne a Fidesz-KDNP-től, vagy személyesen a miniszterelnöktől lopott volna el a mondandójában, a tevékenységében. Több mint 20 évvel ezelőtt hirdette meg Orbán Viktor, hogy hozzuk létre a polgári köröket. A Tisza-szigetek azok micsodák? Ugyanaz a recept, de egy lényegi különbség van. Orbán Viktor azért mondta azt, hogy szervezzük meg magunkat mi, kereszténydemokraták és nemzetiek, hogy utána Magyarország szuverenitását meg tudjuk őrizni. Magyar Péter viszont ahhoz kéri az emberek támogatását, és használja fel Orbán Viktor mondatait, politikai innovációit, hogy ezeket lenyúlva Brüsszel rabigájába hajtsa Magyarországot – hangsúlyozta Hollik István kereszténydemokrata országgyűlési képviselő a Gondolának adott interjúban.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
