Vizsgálat indult Franciaországban Marine Le Pen 2022-es elnökválasztási kampánya illegális finanszírozásának gyanúja miatt - erősítette meg kedden a párizsi ügyészség a BFM hírtelevízió értesülését.
Az előzetes eljárás július 2-án indult egy jogi személytől érkezett hitel ügyében - közölte a vádhatóság. A gyanú természetéről és részleteiről azonban nem közöltek részleteket.
Franciaországban a választási kampányok finanszírozását 1990 óta egy független szervezet, a Kampányszámlák Nemzeti Bizottsága (CNCCFP) intézi és ellenőrzi, s a hatóság jóváhagyása nyomán kapják meg a jelöltek a kampányköltségek egy részének visszatérítését az államtól.
Ez a hatóság jelezte a Nemzeti Tömörülés elnökjelöltje kampánya finanszírozásának szabálytalansága miatti gyanút 2023-ban a párizsi ügyészségnek.
A nyomozást a párizsi bűnügyi rendőrség pénzügyi részlege folytatja le egy független vizsgálóbíró irányítása alatt - jelezte az ügyészség.
"Ügyfelemet soha semmilyen minőségben nem hallgatták meg semmilyen tényállásról ezzel az általános váddal kapcsolatban" - fogalmazott közleményében Marine Le Pen ügyvédje, Rodolphe Bosselut. "Most egy olyan médiakampánnyal néz szembe, amelyre még nem tud reagálni, sem védekezni, mivel nincs tudomása a konkrét panaszokról, melyek részletes válasz tárgyát képezhetnék" - tette hozzá az ügyvéd, jelezve, hogy "hiába" kért további részleteket az ügyészségtől.
"Az eljárás egy homályos vádaskodás, amelyet nem lehet vitatni vagy kérdőre vonni, és így a médiában az ügyfelemet pellengérre állítani tisztességtelen" - hangsúlyozta Marine Le Pen jogi képviselője.
Az AFP hírügynökség idézte a Nemzeti Tömörülés egyik meg nem nevezett vezetőjét, aki emlékeztett, hogy Marine Le Pen elnökválasztási kampányszámláját 2022 decemberében jóváhagyta az illetékes hatóság, és az állam ez alapján visszafizette a költségek egy részét 2023 februárjában.
A hatóság azonban 2023 januárjában az elnökválasztás 12 jelöltje közül csak 11 kampányszámláit tette közzé. A 12. Marine Le Pen volt, ő vitatta akkor a hatóság döntését, amely szabálytalannak ítélt meg 316 182 eurót a politikus kampányköltségeiből. A szuverenista jobboldali politikus az alkotmánytanácshoz fordult jogorvoslatért, amelyet később visszavont. Az összeg a vidéki kampányához használt 12 busz bérlésére vonatkozott.
Marine Le Pen csaknem 11,5 millió eurót használt fel a harmadik elnökválasztási kampányához, amelyben alulmaradt Emmanuel Macronnal szemben.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Mivel nem vagyunk „bevándorlóország”, idehaza talán nem is értjük igazán, milyen elfojtott indulatokat korbácsolt fel Amerikában az Irina Zarucka és a Charlie Kirk kettős gyilkosság.
Aleksandar Vučić bejelentette, hogy Szerbia titkosszolgálatai együttműködnek az orosz hírszerzéssel, miután felmerült, hogy Brüsszel egy új „Maidan” kirobbantására készül Szerbiában.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Harcosok órája online műsorban kedden kifejtette, hogy Ukrajnában csak akkor lehet igazságos békéről beszélni, ha biztosítják a nemzeti kisebbségek jogait. Hangsúlyozta: a kárpátaljai magyarok támogatásából a magyar kormány nem enged, és a közösség legitim képviselője továbbra is a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ).