Teljes körű stratégiai felülvizsgálatot kezdett kedden a július 4-i parlamenti választások után hivatalba lépett munkáspárti brit kormány a fegyveres erők védelmi kapacitásainak erősítése végett.
A londoni védelmi minisztérium tájékoztatása szerint a felülvizsgálatot Sir Keir Starmer miniszterelnök kezdeményezte, és a kijelölt szakértői bizottság 2025 első felében teszi közzé jelentését.
A testületet Lord George Robertson volt brit védelmi miniszter, a NATO egykori főtitkára vezeti.
A védelmi tárca keddi ismertetése szerint a felülvizsgálat fő célkitűzései közé tartozik az önálló brit nukleáris elrettentő kapacitás fenntartása és korszerűsítése, Nagy-Britannia nemzetbiztonságának erősítése és az orosz agresszió elleni ukrán küzdelem támogatása.
John Healey védelmi miniszter a tájékoztatáshoz fűzött nyilatkozatában a brit fegyveres erők kiüresítésével, pazarló közbeszerzési gyakorlattal és a morál elhanyagolásával vádolta az előző, konzervatív párti brit kormányt.
A brit szárazföldi haderő személyi állományának létszáma 102 ezerről 73 ezerre csökkent azóta, hogy a Konzervatív Párt 2010-ben kormányra került. Védelmi szakértők gyakran idézett érvelése szerint a brit hadsereg a napóleoni háborúk ideje óta nem volt olyan kis létszámú, mint most.
A stratégiai felülvizsgálat keddi bejelentéséhez fűzött nyilatkozatában Keir Starmer miniszterelnök is a hadsereg kiüresítésével vádolta az előző brit kormányt és közölte, hogy az új munkáspárti kormány felelősségteljesen ugyan, de növelni fogja a védelmi kiadásokat, tekintettel a veszélyesebbé, ingatagabbá vált világhelyzetre.
A tárca keddi ismertetésében is szerepel a munkáspárti kormány által már a választások után hangoztatott célkitűzés, amely szerint az új brit védelmi stratégia központi eleme a "NATO mindenekelőtt" hozzáállás lesz.
A védelmi minisztérium felidézi: Starmer kötelezettséget vállalt arra, hogy Nagy-Britannia a hazai össztermék (GDP) 2,5 százalékára emeli védelmi kiadásait.
David Lammy brit külügyminiszter és John Healey védelmi miniszter a The Daily Telegraph című konzervatív brit napilapban megjelent minapi közös cikkében a többi NATO-tagországot is arra kérte, hogy a 2,5 százalékos GDP-arányos védelmi ráfordítást jelöljék ki új célként, tekintettel arra, hogy hogy az észak-atlanti szövetség globális kiterjedésű és növekvő, hagyományos és hibrid formákat öltő fenyegetésekkel kénytelen szembenézni.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
Ahogy most itthon, úgy Isztambulban is három-négy perc leforgása alatt két gólt kaptunk. Ez azt jelenti, hogy letörünk egy bekapott gólnál. Korábbról nem is emlékszem, hogy történt-e ilyen. Nem szabad vert seregként elkönyvelni a bekapott gólt, elvégre még most is volt hátra hatvan perc.
Nem értek egyet azzal, hogy az ukránok értünk harcolnak, ugyanis Európa nincsen támadás alatt, egyetlen európai uniós vagy NATO-tagország sincs támadás alatt. Az ukránok hősiesen harcolnak, de magukért" - rögzítette a külügyminiszter.
Kollár Kinga brüsszeli kijelentéséről szólva Orbán Viktor úgy nyilatkozott, a Tisza-párti európai parlamenti képviselő "gyurcsányi szemérmetlenséggel vágta a magyarok képébe", hogy mindennap azért dolgozik párttársaival, hogy "Magyarország ne kapja meg a neki járó forrásokat", és erre büszke is.
Az államtitkár kifejtette: "azt is elmondtuk, hogy nyilván szeretetből a bajba jutottaknak segítettünk, ez nem is kérdés, viszont a legnagyobb szeretet, meg a legnagyobb segítség az, amikor helybe visszük a segítséget a Hungary Helps programon keresztül".