A korábbiakban megszokotthoz képest egy hónappal korábban - az új, rezisztens fajták közül a Jázmin fajta szedésével - megkezdődött a szüretelés a Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézete (PTE SZBKI) csaknem negyven hektáron elterülő szőlőültetvényén - közölte a felsőoktatási intézmény csütörtökön az MTI-vel.
Az Európa második, a világ hatodik legnagyobb szőlőgénbankjaként is működő intézet közleményében azt írták: az időjárásnak köszönhetően idén bizonyos fajtáknál akár három héttel korábbi szüret is előfordulhat Pécs környékén, sok évre visszatekintve pedig az idei évben indul legkorábban a szüret a Mecsek déli lankáin.
Közölték: a csapadék és a hőmérsékletviszonyokat tekintve kedvező lehet ez az évjárat, hiszen az enyhe telet követően az átlagosnál korábbi fakadással indult a szőlőfajták többsége, majd egy nagyon gyors, szinte robbanásszerű fejlődés következett be a tőkéken. Ennek köszönhetően korai volt a virágzás, a zsendülés, az érés pedig jelentősen korábbra jött előre az előző évekhez képest - sorolták.
Kitértek arra, hogy az idei kedvező csapadékos évjáratban az előző évekhez hasonlóan idén is jól vizsgáztak a kutatóintézet rezisztens szőlőfajtái, mivel a hagyományos vitis vinifera fajtákkal szemben az új, innovatív fajták 2-3 növényvédelmi fordulóval biztonsággal megvédhetők voltak a szőlőfürtök.
A korai fajták, mint például a Jázmin esetében megfelelő a savtartalom, jellemző rá az illat és zamat megfelelő összhangja.
A mérések szerint ezek a tulajdonságok 10,5 százalékos alkoholtartalommal párosulnak, ami alapján egy kellemesen üde, gazdag, parfümös, egyedi karaktert adó, mégis könnyed, nyárias bor készülhet majd.
A szőlőtermés feldolgozását követően a végtermék idén is az 1949 óta fennálló, 39 hektárnyi szőlőültetvénnyel rendelkező intézet 1600 négyzetméter alapterületű, 4800 hektoliter kapacitású pincéjébe kerül - közölték.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
Ahogy most itthon, úgy Isztambulban is három-négy perc leforgása alatt két gólt kaptunk. Ez azt jelenti, hogy letörünk egy bekapott gólnál. Korábbról nem is emlékszem, hogy történt-e ilyen. Nem szabad vert seregként elkönyvelni a bekapott gólt, elvégre még most is volt hátra hatvan perc.
Nem értek egyet azzal, hogy az ukránok értünk harcolnak, ugyanis Európa nincsen támadás alatt, egyetlen európai uniós vagy NATO-tagország sincs támadás alatt. Az ukránok hősiesen harcolnak, de magukért" - rögzítette a külügyminiszter.
Kollár Kinga brüsszeli kijelentéséről szólva Orbán Viktor úgy nyilatkozott, a Tisza-párti európai parlamenti képviselő "gyurcsányi szemérmetlenséggel vágta a magyarok képébe", hogy mindennap azért dolgozik párttársaival, hogy "Magyarország ne kapja meg a neki járó forrásokat", és erre büszke is.
Az államtitkár kifejtette: "azt is elmondtuk, hogy nyilván szeretetből a bajba jutottaknak segítettünk, ez nem is kérdés, viszont a legnagyobb szeretet, meg a legnagyobb segítség az, amikor helybe visszük a segítséget a Hungary Helps programon keresztül".