A demokrácia nem kultúra, hanem csak számtan - Franciaországban
2024. július 20. 23:26
A Franciaországban előrehozott nemzetgyűlési választásokon elszenvedett veresége ellenére Emmanuel Macron államfő pártszövetségének sikerült a szombati szavazásokon a nemzetgyűlés nyolc bizottságából hatnak a vezetését megszereznie, ami a korábbiaknál is nagyobb befolyást biztosít az elnöki tábornak a parlamentben.
A választások a 2027-ben a negyedik elnökválasztási kampányára készülő Marine Le Pen pártjának, a Nemzeti Tömörülésnek az előretörését hozták, amely a szavazatok harmadát begyűjtve megnyerte az első fordulót, de a második fordulóban a harmadik helyre csúszott vissza, miután a többi párt visszaléptette a jelöltjeit egymás javára a választókörzetek jelentős részében. A Nemzeti Tömörülés így is a legtöbb mandátummal rendelkező párttá vált, és a korábbi 89-ről 143-ra tudta növelni a képviselői számát a nemzetgyűlésben, de ennek ellenére egyetlen bizottsági elnöki tisztet sem tudott szombaton megszerezni, míg az előző nemzetgyűlésben két bizottságot is Marine Le Pen pártjának képviselői vezettek.
A második fordulóban az élen a négy pártot tömörítő Új Népfront nevű baloldali szövetség végzett, és 193 mandátuma van az eddigi 151 helyett a nemzetgyűlésben, míg Emmanuel Macron Együtt pártszövetsége elvesztette a 246 fős relatív többségét, és 168 képviselővel rendelkezik.
Míg a Macron-párt hat, a baloldal két bizottsági elnökséget kapott, köztük sikerült megtartania az egyik legfontosabbnak számító pénzügyi bizottságnak a vezetését, amelynek elnöke továbbra is a radikális baloldali Engedetlen Franciaország képviselője, Eric Coquerel lesz. A Nemzeti Tömörülés ennek a bizottságnak a vezetését szerette volna megszerezni.
A parlamenti új erőviszonyokat már az is jól tükrözte, hogy csütörtökön a képviselők újraválaszották a nemzetgyűlés elnökének az államfői táborhoz tartozó Yael Braun-Pivet-t, miután Emmanuel Macron államfő centrista pártszövetsége megállapodást kötött a választások negyedik helyén végzett jobbközép Köztársaságiakkal, akik a Köztársasági Jobboldal nevet vették fel az újjáalakult nemzetgyűlésben. A frakció 47 képviselővel rendelkezik.
Az előrehozott választások eredményeként háromosztatúvá vált a 11 frakcióval rendelkező nemzetgyűlés, és egyik blokknak sincs elég mandátuma a kormányzáshoz, s egyetlen csoport sem hajlandó szövetséget kötni a Nemzeti Tömörüléssel. Jean-Philippe Tanguy, a párt szóvivője az elnöki pártszövetség és a hagyományos jobboldal közötti parlamenti megállapodást "korrupciós paktumnak" nevezte.
A két évvel ezelőtti nemzetgyűlési választásokat követően a Nemzeti Tömörülés két alelnököt is adott a nemzetgyűlésnek, a házszabályban a frakcióknak kiegyenlített képviseletet biztosító elv alapján, ezúttal azonban ezt az elnöki tábor megakadályozta.
Emmanuel Macron kedden elfogadta Gabriel Attal miniszterelnök és kormánya lemondását, de a leköszönő tárcavezetők a helyükön maradnak ügyvivő minőségben még néhány hétig, feltehetően a párizsi olimpiai játékok (július 26. - augusztus 11.) végéig.
Emmanuel Macron kedden a kormányülésen úgy vélte, hogy az elnöki tábornak javaslatot kellene letennie az asztalra "vagy egy többségi koalícióról, vagy pedig egy széles körű törvényhozási paktumról" a mérsékelt baloldal és a hagyományos jobboldal bevonásával.
Füllent a fősodor sajtó, amikor azt szajkózza: a tudósok nagy többsége szerint a széndioxod káros, az okozza a felmelegedést. A valóban neves tudósok épp az ellenkező véleményen vannak.
A Földön található hatalmas mennyiségű víz halmazállapot-változásainak köszönhetően működik a Föld-légkör rendszerben egy olyan természetes önszabályozó mechanizmus, amelynek a hatására kialakul a fizikailag lehetséges maximális üvegházhatás, amely tovább már nem növelhető, akármennyi széndioxidot bocsátunk ki.
Rétvári Bence köszöntőjében azt mondta, a Kárpát-medencének ez a bőséges területe mindig vonzó volt a birodalmak számára, ezért minden nemzedéknek meg kellett védenie a beavatkozási kísérletektől.
"Olyan lépésekre, amelyek békés cselekvést imitálnak, szerintem senkinek sincs szüksége ebben a helyzetben" - nyilatkozott a Kreml tisztségviselője, aki elmondta, hogy ezt az álláspontot ismertette Mike Waltz amerikai nemzetbiztonsági tanácsadóval.
A brüsszeli fordulatot Szijjártó "politikailag megmosolyogtatónak" nevezte, amely szerinte jól rámutat Ursula von der Leyen "teljes komolytalanságára", ugyanakkor leszögezte, hogy igen súlyos dologról van szó. "Hogyha három évvel ezelőtt ugyanezen álláspontot képviselték volna, akkor sok százezerrel kevesebb embernek kellett volna meghalnia, sok millió emberrel kevesebbnek kellett volna elmenekülnie, és sok tízmilliárd euróval kevesebb kár jött volna létre" - sorolta.